A műanyag olcsó, sokoldalú és ellenálló, ezért értékes alapanyagként szolgál számos területen. 2019-ben 460 millió tonna műanyag termelődött, ennek a legnagyobb része, közel 40%-a csomagolóanyag. A termelt műanyag kevesebb mint 9%-a került újrahasznosításra, és körülbelül 22 millió tonna ( 5%-a az összes felhasználásnak) szivárgott ki a szárazföldekre és vizekbe.
A csomagolóanyagok közel 50%-a egyszeri használatra szánt műanyag. Ilyen egyszer használatos termék a nejlonzacskó, aminek élettartama átlagosan 15 perc. Ezekből a termékekből 500 milliárd készül évente világszerte, ami azt jelenti, hogy közel 1 millió nejlonzacskót használnak el minden percben1,2. Ez a termelés évről évre növekszik, az elmúlt 10 évben több műanyag termék készült, mint az elmúlt évszázadban.
Mivel a műanyag lassan bomlik le, ezért mind a vizekben, mind a szárazföldön halmozódik. A folyókban körülbelül 109 millió tonna gyűlt össze 2019-re, innen 1,7 millió tonna műanyag áramlott az óceánokba. A felhalmozódó mennyiség egyes előrejelzések szerint 2060-ra több, mint háromszorosára nőhet, közel 493 millió tonnára3. A kiszivárgó műanyag hulladék tisztítása ezért fontos feladat. Azonban ez egyre nehezebbé és költségesebbé válik, ugyanis a műanyag az évek során apró darabokra – úgynevezett mikroműanyagra – bomlik le.
A mikroműanyagok 5 mm-nél kisebb műanyag darabkák és még keletkezhetnek gumiabroncsok kopása és szintetikus textilszálak mosása során is. A környezetbe kerülő mikroműanyagok az élőlények szervezetébe is bejutnak. Az emberi szervezetbe közel 18 kg kerül belőle egy élettartam alatt. A műanyag az életciklusa során 3,4%-át bocsátja ki a globális üvegházhatású gázoknak. Ezenfelül még gyorsíthatja a globális felmelegedést azáltal, hogy a sarkvidékeken is találtak mikroműanyagot, ami növeli az elnyelt fény mennyiségét, és csökkenti a hófelszín fényvisszaverő képességét3.
A műanyag krízis hatására olyan anyagok fejlesztése, amelyek a műanyag lecserélése alkalmasak, egyre sürgetőbbek. Az egyik megoldást a tengeri hínár jelentheti, melynek poliszacharid tartalmából fóliák és védőbevonatok készíthetők. Ilyen poliszacharidok az alginsav és karragén, amelyek nagy mennyiségben megtalálhatóak a barna-, zöld- és vörösmoszatokban. A moszatot olcsón és egyszerűen lehet termeszteni, ugyanis nem igényel édesvizet és műtrágyát sem, és szinte minden tengerparton nő. Egy nap alatt 3 métert is nőhet, és havonta szokták begyűjteni. A globális felmelegedés problémájára is megoldást jelenthet, ugyanis megköti a szén-dioxidot, így csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását4.
A moszatok poliszacharidjaiból készült termékek megfelelő mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek ahhoz, hogy csomagolóanyagként használják fel őket. Az aktív csomagolás is lehetséges ezekkel a termékekkel, ugyanis a hínárok természetes antioxidáns tartalma növeli az élelmiszerek fogyaszthatósági idejét és a tápértékét. Néhány hínárféle rendelkezik antimikrobiális tulajdonságokkal, azaz képesek elpusztítani a baktériumokat, gombákat és vírusokat5.
A csomagolások gyártása során csak a moszatokat használják fel alapanyagként, amik biológiailag lebomlóak, és vannak közöttük emberi fogyasztásra alkalmasak is. A moszatokból készült csomagolóanyagok 4-6 hét alatt képesek lebomlani, míg a műanyagok lebomlásához több száz év szükséges4. A moszatokból készült csomagolóanyagokat már használják ruha, folyadék, élelmiszer és egyéb termékek csomagolására. A folyadék csomagolások emberi fogyasztásra alkalmasak.
Összefoglalásképp az eddig elért eredményeket ismertetem, amelyeket az egyik, moszatokból készült csomagolóanyagokkal foglalkozó cég 2022-es jelentésében olvashatjuk6. 2022-ben 2,83 millió egyszeri használatra szánt műanyagtól mentették meg a környezetet, ez körülbelül 4,4 tonna műanyagnak felel meg. 2021-hez képest ez 4,5-szeres növekedés, és hasonló tendenciára számítanak a következő években is. Az eladott termékeikkel 19 tonna szén-dioxid ekvivalenssel csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az Egysült Királyságban már 519 étterem használja a moszatból készült bevonattal ellátott dobozaikat étel csomagolására, illetve 2019-ben a londoni maratonon ehető, moszatból készült folyadékcsomagokat adtak a résztvevőknek.
1. ábra Moszatból készült, fogyasztásra alkalmas folyadékcsomagok7,8
2. ábra Moszatból készült csomagolóanyagok9
Tóth Martos
Források:
1: https://ourworldindata.org/plastic-pollution
2: https://plasticoceans.org/the-facts/
3: Plastic leakage and greenhouse gas emissions are increasing
4: https://biofriendlyplanet.com/green-innovation/is-seaweed-the-future-of-packaging/
5: Dietz Carina, Shubham Sharma, Amit K. Jaiswal, Swarna Jaiswal: Seaweeds polysaccharides in active food packaging: A review of recent progress, Trends in Food Science & Technology, Volume 110, 2021, Pages 559-572
6: NOTPLA impact report 2022: https://www.notpla.com/
7: https://www.notpla.com/notpla-ooho/
8: THIS BIODEGRADABLE MATERIAL MADE FROM SEAWEED IS USED TO MAKE ‘DISAPPEARING’ PLASTIC-FREE PACKAGING!
9: Seaweed-Based Sway Is A Way For Single-Use Plastic To Disappear
