Kik az EKR kötelezettek?

1. Közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítők
2. Földgáz egyetemes szolgáltatók
3. Földgázkereskedők
4. Villamosenergia egyetemes szolgáltatók
5. Villamosenergia-kereskedők

Hogy történik a Kötelezettség mértékének a megállapítása?

A kötelezett

1. a 2021. évben az általa 2019-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,05%-ának,
2. a 2022. évben az általa 2020-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,1%-ának,
3. a 2023. évben az általa 2021-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,3%-ának,
4. a 2024-2027. években az egyes éveket megelőző második évben általa végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5%-ának,
5. a 2028. évben az általa 2026-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,35%-ának,
6. a 2029. évben az általa 2027-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,15%-ának,
7. a 2030. évben az általa 2028-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,05%-ának

megfelelő mértékű éves energiamegtakarítást köteles elérni a végső felhasználók körében.

Hogy történik a kötelezettség teljesítése?

A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettségét akár saját tevékenységi körében, akár tevékenységi körén kívül eső más szektorban végrehajtott energiahatékonysági beruházással vagy energiahatékonyság-javító intézkedéssel, valamint más kötelezett felek, kötelezett félnek nem minősülő energiahatékonysági szolgáltatók vagy egyéb harmadik személyek által megvalósított hitelesített energiamegtakarítással is teljesítheti.

Így tehát, ha egy kötelezettnek (vagy kapcsolt vállalkozásainak) vannak saját végső energiamegtakarítással járó energiahatékonysági projektjei, akkor a kollégánk azok auditálására fog először javaslatot tenni - és csak a fennmaradó részét javasolja megvásárolni. Amennyiben a saját projektből több GJ származik, mint amire szüksége van a kereskedőnek, úgy a fennmaradó részét akár értékesíteni is tudjuk.

Kollégáink EKR szakértők is, így az együttműködő partnereink számára már a konzultációk során is meg tudják mondani az egyes projekteknél, hogy az EKR-ben mi számolható el, és mi nem. Emellett azonnal tudnak nagyságrendi EKR GJ megtakarítási értéket is mondani. Bonyolultabb, nagyobb projektek esetén energetikai auditokkal is tudjuk támogatni ügyfeleinket.

A kötelezett felek dönthetnek úgy, hogy együttesen tesznek eleget az energiamegtakarítási kötelezettségüknek, amely esetben az energiamegtakarítási kötelezettségüket össze kell számítani. Ebben az esetben a kötelezett felek az energiamegtakarítási és valamennyi kapcsolódó kötelezettségük teljesítéséért - ideértve az adatszolgáltatási és bírságfizetési kötelezettségeket - egyetemlegesen felelnek.

Hogyan kell jelenteni a kötelezettség teljesítését?

A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarítást és az azt alátámasztó adatokat legkésőbb a tárgyévet követő március 31-ig a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendeletben megállapított módon és adattartalommal jelenti be a Hivatal részére. A határidő jogvesztő.

A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarítást az EKR adatgyűjtő rendszer útján a következő adattartalommal jelenti be:

1. a megvalósított energiahatékonysági intézkedés vagy beruházás megnevezése,
2. az energiahatékonysági intézkedés vagy beruházás megkezdésének időpontja,
3. az energiahatékonysági intézkedés végrehajtásának vagy az energiahatékonysági beruházás helyszíne,
4. az energiahatékonysági intézkedés végrehajtásának, vagy épületet érintő beruházás esetén a beruházás tényleges és teljes körű használatba vételének, vagy egyéb beruházás esetében a beruházás üzembe helyezésének időpontja,
5. az energiamegtakarítás mértékét alátámasztó energetikai auditot készítő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet megnevezése, névjegyzéki jelölési száma és az energetikai audit száma,
6. az energiamegtakarítást hitelesítő energetikai auditáló szervezet megnevezése, névjegyzéki jelölési száma,
7. az energiahatékonysági intézkedéssel vagy beruházással elért összes éves megtakarítás mértéke (GJ),
8. az elszámolni kívánt energiamegtakarítás éves mértéke (GJ),
9. átruházott energiamegtakarítás esetén az átruházó megnevezése, adószáma, az átruházás időpontja és
10. az energiamegtakarítás valamely alternatív szakpolitikai intézkedéssel való kombinálása esetén az alternatív szakpolitikai intézkedés megjelölése, az igénybe vett vissza nem térítendő állami támogatás, adókedvezmény részaránya.

A Hivatal a kötelezett felekre vonatkozó energiahatékonyság-javító intézkedéseket és energiamegtakarítási adatokat folyamatosan, visszakövethetően, a kötelezett felek számára hozzáférhető módon nyilvántartja.

A kötelezett fél a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik arról, hogy a számára az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarításból mennyit kíván a korábbi évekre visszamenőlegesen elszámolni.

A 2021. és a 2022. évekre vonatkozó energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésénél a tárgyévet követő évekből az energiamegtakarítási kötelezettség feletti energiamegtakarítás visszamenőlegesen nem számítható be.

Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik, hogy kötelezettségét részben vagy egészben energiahatékonysági járulék megfizetésével teljesíti-e, vagy a következő két év egyikében fogja azt teljesíteni a megfelelő csökkentés figyelembevételével.

Tárgyévben esedékes kötelezettség mértékének megállapítása

A kötelezett fél a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendeletben meghatározott módon, adattartalommal és határidőben a Hivatal számára megküldi az energiamegtakarítási kötelezettsége megállapításához szükséges adatokat.

1. A közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezet a MEKH EKR adatgyűjtő rendszere (mekh.hu) útján, minden év május 31-ig az előző évre vonatkozó értékesítési adatokról adatszolgáltatást teljesít.
2. A villamos energia kereskedelmi engedélyes az éves energiamegtakarítási kötelezettség megállapításához szükséges adatszolgáltatást a rendszeres adatszolgáltatások keretében a V610b űrlapon május 31-ig teljesíti.
3. A földgáz kereskedelmi engedélyes az éves energiamegtakarítási kötelezettség megállapításához szükséges adatszolgáltatást a rendszeres adatszolgáltatások keretében a G610b űrlapon május 31-ig teljesíti.

A Hivatal az egyes kötelezett felek vonatkozásában határozatban állapítja meg a tárgyévben esedékes energiamegtakarítás mértékét a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a Hivatal ellenőrzi. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a Vet. vagy a Get. hatálya alá tartozó kötelezett féllel szemben a Vet. vagy a Get. szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő kötelezett féllel szemben tízmillió forintig terjedő bírságot szab ki azzal, hogy az alkalmazott jogkövetkezmény nem mentesíti a kötelezett felet az energiamegtakarítási kötelezettsége alól.

Mekkora bírság szabható ki az energiamegtakarítási kötelezettség nem-teljesítése esetén?

Amennyiben a kötelezett fél nem tesz eleget az energiamegtakarítás mértékét megállapító határozatban foglalt energiamegtakarítási kötelezettségének, illetve nem nyilatkozik arról, hogy a kötelezettségét energiahatékonysági járulék megfizetésével kívánja teljesíteni, a Hivatal minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 000 forint bírságot szab ki. A kötelezett fél a bírság megfizetésével mentesül a tárgyévi kötelezettség teljesítése alól.

Milyen módon lehetséges az elért megtakarítás több évre történő beszámítása, ill. átvitele egyik évről a másikra? (MEKH GYIK értelmében)

Az EKR bevezetésének célja, hogy széles körben alkalmazott tényleges energiamegtakarítási intézkedések megvalósításával teljesíthetőek legyenek az energiahatékonysági irányelv 7. cikkében a 2021-2030. közötti kötelezettségi időszakra meghatározott kumulált célkitűzések. Ezen időszakon belül van lehetőség a tárgyéven kívül is elszámolni megtakarítást.

Az adott évre bejelentett energiamegtakarítás tárgyévi kötelezettség feletti része a két megelőző évre visszamenőleg is elszámolható elért megtakarításként, de csökkentett értékkel. Ez azt jelenti, hogy a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan 50%-os, a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan 25%- os mértékben vehető figyelembe a megtakarítás (kivéve a 2021. és 2022. évekre vonatkozó teljesítéseket, amelyeknél a tárgyévet követő évekből visszamenőleges beszámításra nincs lehetőség, a csökkentések figyelembevételével sem).

A kötelezettséget előre is lehet teljesíteni, előnyös feltételekkel. Az adott évben teljesített többlet energiamegtakarítást a következő évre vonatkozóan 1,5-szeres szorzóval lehet elszámolni (amennyiben a megtakarítás hitelesített időtartama legalább 3 év). A 2022. évben befejezett beruházásból származó, a veszélyhelyzeti szabályozás alapján 2021. évre elszámolt megtakarítás után nem jár a másfélszeres elszámolási kedvezmény.

Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik, hogy kötelezettségét a következő két év egyikében fogja teljesíteni (figyelembe véve az említett vonatkozó csökkentést), vagy pedig dönthet úgy, hogy megtakarítási kötelezettségét – részben vagy egészben – kiváltja energiahatékonysági járulék megfizetésével. Ennek mértéke minden nem teljesített 1 GJ/év után 50 000 Ft. Az energiahatékonysági járulékból származó bevételeket elsődlegesen a támogatandó háztartások energiahatékonyságát javító alternatív szakpolitikai intézkedések finanszírozására kell felhasználni.

Hogyan történik az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarítás elszámolása? (MEKH GYIK értelmében)

Ha az élettartamon belül bejelentett energiamegtakarítások a kötelezett adott évi kötelezettségéhez képest többletet mutatnak, akkor a többlet a következő évi kötelezettség teljesítésére három év alatti élettartamú megtakarítás esetén egyszeres, legalább három éves élettartamú megtakarítás esetén másfélszeres szorzóval válik elszámolhatóvá. A többletet képező megtakarítás az egyszeres vagy másfélszeres szorzóval történő elszámolás keretében az élettartamának lejárta után is alkalmas a kötelezettség teljesítésére 2030-ig, azonban más kötelezett számára már nem ruházható át. Ha az élettartamon belül bejelentett energiamegtakarítások a kötelezett adott évi kötelezettségéhez képest többletet mutatnak, akkor három év alatti élettartamú megtakarítás esetén a többlet a következő évi kötelezettség teljesítésére egyszeres szorzóval válik elszámolhatóvá. Ha a többletnek egy része teljesíti a következő évi egész éves megtakarítási kötelezettséget, vagyis továbbra is marad belőle még el nem számolt energiamegtakarítás, akkor az el nem számolt energiamegtakarítás a következő évben ismét, az adott évre vonatkozó többletmegtakarításnak minősül, ezért az azt követő évre egyszeres szorzóval elszámolásra kerül.

Példa számítás:

2021-re 7,5 GJ a kötelezettség

2022-re 15 GJ a kötelezettség

2023-ra 45 GJ a kötelezettség

2024-re 75 GJ a kötelezettség

2021-re bejelentésre kerül egy 100 GJ mértékű, 1 éves élettartamú megtakarítás, ezzel:

2021-re teljesül a 7,5 GJ mértékű kötelezettség (marad 92,5 GJ megtakarítás)

2022-re teljesül a 15 GJ mértékű kötelezettség (marad 77,5 GJ)

2023-ra teljesül a 45 GJ mértékű kötelezettség (marad 32,5 GJ)

2024-re teljesül a 32,5 GJ mértékű kötelezettség, hiányzik 42,5 GJ

Ha az élettartamon belül bejelentett energiamegtakarítások a kötelezett adott évi kötelezettségéhez képest többletet mutatnak, akkor legalább három éves élettartamú megtakarítás esetén a többlet a következő évi kötelezettség teljesítésére másfélszeres szorzóval válik elszámolhatóvá. Ha a többlet egy részének a másfélszeres elszámolása teljesíti a következő évi egész éves megtakarítási kötelezettséget, vagyis továbbra is marad belőle másfélszeresen még el nem számolt energiamegtakarítás, akkor a másfélszeresen el nem számolt energiamegtakarítás a következő évben ismét, az adott évre vonatkozó legalább három éves élettartamú többletmegtakarításnak minősül, ezért az azt követő évre másfélszeres szorzóval elszámolásra kerül.

Példa számítás:

2021-re 7,5 GJ a kötelezettség

2022-re 15 GJ a kötelezettség

2023-ra 45 GJ a kötelezettség

2024-re 75 GJ a kötelezettség

2025-re 75 GJ a kötelezettség

2021-re bejelentésre kerül egy 100 GJ mértékű, 5 éves élettartamú megtakarítás, ezzel:

2021-re teljesül a 7,5 GJ mértékű kötelezettség (marad 92,5 GJ megtakarítás)

2022-re teljesül a 15 GJ mértékű kötelezettség, de ehhez csak 10 GJ kerül felhasználásra a másfélszeres szabály miatt (marad 82,5 GJ)

2023-ra teljesül a 45 GJ mértékű kötelezettség, de ehhez csak 30 GJ kerül felhasználásra a továbbgörgetett másfélszeres szabály miatt (marad 52,5 GJ)

2024-re teljesül a 75 GJ mértékű kötelezettség, de ehhez csak 50 GJ kerül felhasználásra a továbbgörgetett másfélszeres szabály miatt (marad 2,5 GJ)

2025-re teljesül 3,75 GJ mértékű kötelezettség, hiányzik 71,15 GJ

Mentesül-e a kötelezett az EKR-kötelezettség teljesítése alól a mezőgazdasági célú üzemanyag-értékesítés vonatkozásában?

Az energiamegtakarítási kötelezettség számítása során a kötelezettség alá vont energiamennyiségbe a számítás alapjául szolgáló évben a kötelezett fél által értékesített közlekedési célú üzemanyag értékesítése számít bele. Közlekedési célú üzemanyagnak minősül Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (Ehat törvény) definíciója értelmében a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény szerinti üzemanyag, a repülőgép-üzemanyag kivételével. A kötelezetti minőség meghatározásakor Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény az üzemanyag-értékesítés vevőköre szempontjából nem tartalmaz eltérő szabályozást, vagyis a mezőgazdasági célból történő értékesítés is végső felhasználási célú értékesítésnek minősül az energiamegtakarítási kötelezettség megállapítása tekintetében. A mezőgazdasági, vagyis szintén végfelhasználási célú üzemanyag-értékesítés után az EKR kötelezettség alól a Hivatalnak, mint végrehajtó hatóságnak nincs felhatalmazása mentesíteni a kötelezettet.

Hogyan határozza meg a Hivatal a végfelhasználók részére értékesített földgáz mennyiségét és az energiamegtakarítási kötelezettséget?

1. A kötelezetti minőséget a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti kereskedelmi engedély alapozza meg.
2. A földgázkereskedelmi engedélyesektől a végfelhasználási a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet § (2) bekezdése szerinti formában és tartalommal bekérte a kötelezett és jogelődje által a lakossági fogyasztóknak értékesített földgáz mennyiségét – ami közvetlenül végfelhasználásnak minősül.
3. Ezen túlmenően bekérte a kötelezett és jogelődje által a gazdálkodó szervezeteknek értékesített
   földgáz mennyiségét. Ebből levonta az üzemi erőműveknek értékesített földgáz mennyiségét, majd az energiaátalakító szektor vállalatainak (közel 4400 vállalat) és a földgázt nem energetikai (alapanyag) célra hasznosító vállalatoknak értékesített földgáz mennyiségét. A vállalatok beazonosítása során a Hivatal az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program energiastatisztikai adataival összhangban a Magyarországon bejegyzett társaságok (TEÁOR) főtevékenységét vette alapul.
4. évben a b) és c) pontban meghatározott földgázmennyiség összegének a 0,05%-a az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene.
5. A földgázkereskedelmi engedélyesek az energiamegtakarítási kötelezettségük megállapításához szükséges 2019. évi földgáz értékesítésükről a G610b űrlapon szolgáltattak adatot a Hivatal részére, amelyben a nem lakossági partnerek részére értékesített földgáz mennyiségéről bruttó fűtőértéken számolt kWh-ban szolgáltattak adatot. Az így kapott energiamennyiséget a Hivatal átváltotta GJ mértékegységre (1 kWh = 0,0036 GJ), a GJ-ban kifejezett bruttó fűtértéket (GCV) pedig elosztotta 1,1081-gyel, hogy megkapja a végsőenergia-felhasználásnál figyelembe vett nettó fűtőértéket (NCV). Az így kapott nettó fűtőérték alapján került meghatározásra az energiamegtakarítási kötelezettség mértéke is. A MWh-ról GJ-ra történő átváltásra alkalmazott konverziós érték ennek közelítőleg megfelel (bruttó 1 MWh = 3,6 GJ; nettó fűtőértékre átszámítva: 3,6 GJ/1,1081 = 3,2491).

Hogyan határozza meg a Hivatal a végfelhasználók részére értékesített villamos energia mennyiségét és az energiamegtakarítási kötelezettséget?

1. A kötelezetti minőséget a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti kereskedelmi engedély alapozza meg.
2. A villamos energia kereskedelmi engedélyesektől a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet § (1) bekezdése szerinti formában és tartalommal bekérte a kötelezett és jogelődje által a lakossági fogyasztóknak értékesített villamos energia mennyiségét – ami közvetlenül végfelhasználásnak minősül.
3. Ezen túlmenően bekérte a kötelezett és jogelődje által a gazdálkodó szervezeteknek értékesítettvillamos energia mennyiségét. Ebből levonta az energiaátalakító szektor vállalatainak (közel 4400 vállalat) értékesített villamos energia mennyiségét. A vállalatok beazonosítása során a Hivatal az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program energiastatisztikai adataival összhangban a Magyarországon bejegyzett társaságok (TEÁOR) főtevékenységét vette alapul.
4. évben a b) és c) pontban meghatározott villamos energia mennyiség összegének a 0,05%-a az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene.

Hogyan határozta meg a Hivatal a végfelhasználók részére értékesített közlekedési célú üzemanyag mennyiségét és az energiamegtakarítási kötelezettséget a 2021. évre vonatkozóan?

A közlekedési célú üzemanyagokat forgalmazó kötelezettektől a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet 1.§ (1) bekezdése szerinti formában és tartalommal bekérte a kötelezett és jogelődje által az egyes vevőknek értékesített közlekedési célú üzemanyag mennyiségét üzemanyag-típusonként. Az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a NAV által a kötelezett közlekedési célú üzemanyag-forgalmáról szolgáltatott adatok alapján határozta meg a kötelezettség alapját, a végfelhasználóknak értékesített üzemanyag volumenét.

A repülőgép-üzemanyag Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 23.a. pontja alapján nem minősül közlekedési célú üzemanyagnak, ezért a repülőgép-üzemanyag nem számít bele a kötelezettség alapjába.

1. Adóraktárak:

A Hivatal az EKR rendszerbe teljesítendő, 2019. évre vonatkozó adatszolgáltatás során bekérte

1. a kötelezett vagy jogelődje által adóraktárként magánszemélyek részére értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét üzemanyag-típusonként,
2. a kötelezett vagy jogelődje által adóraktárként jövedéki kereskedőnek értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét kereskedőnként és üzemanyag-típusonként,
3. a kötelezett vagy jogelődje által adóraktárként jövedéki kiskereskedőnek értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét kereskedőnként és üzemanyag-típusonként,
4. a kötelezett vagy jogelődje által adóraktárként egyéb személynek értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét vevőnként és üzemanyag-típusonként.

Az adóraktár által bértárolt üzemanyagból kitárolt volumen nem számít be az adóraktár kötelezettségének alapjába. 2021. évben az a) és d) pontban értékesített közlekedési célú üzemanyag- mennyiség összegének a 0,05%-a az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene. A kötelezetti minőséget a közlekedési célú üzemanyag forgalmazása alapozza meg.

2. Jövedéki engedélyes kereskedők:

A Hivatal az EKR rendszerbe teljesítendő, 2019. évre vonatkozó adatszolgáltatás során bekérte

1. a kötelezett vagy jogelődje által jövedéki engedélyes kereskedőként magánszemélyek részére értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét üzemanyag-típusonként,
2. a kötelezett vagy jogelődje által jövedéki engedélyes kereskedőként magánszemélyeken kívüli személyek részére értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét vevőnként és üzemanyag-típusonként.
3. évben az a) pontban szereplő volumennek és a b) pontban szolgáltatott adatok jövedéki kiskereskedőknek értékesített közlekedési célú üzemanyag volumenével csökkentett mennyiségnek a 0,05%-a az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene. A kötelezetti minőséget a közlekedési célú üzemanyag forgalmazása alapozza meg.

3. Üzemanyag kiskereskedők:

A Hivatal az EKR rendszerbe teljesítendő, 2019. évre vonatkozó adatszolgáltatás során bekérte

1. a kötelezett vagy jogelődje által üzemanyag kiskereskedőként forgalmazott közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét eladónként (adóraktár, jövedéki engedélyes kereskedő), üzemanyag-típusonként.

2021. évben az a) pont szerint értékesített közlekedési célú üzemanyag 0,05%-a az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene. A kötelezetti minőséget a közlekedési célú üzemanyag forgalmazása alapozza meg.

Visszavonható-e a Hivatalhoz bejelentett energiamegtakarítás?

A Hivatalhoz a 2021. és 2022. évi energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére bejelentett energiamegtakarításokat a Hivatal a veszélyhelyzeti szabályozás következtében 2023. március 31-én zárja le, de azok a lezárásig bármikor módosíthatók, cserélhetők, visszavonhatók. A bejelentett energiamegtakarítás visszavonására ezt követően nincs lehetőség.

Az Európában már 16 tagállamban sikerrel alkalmazott rendszer lényege, hogy a kötelezetteknek olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek. Végfelhasználónál elvégzett, hitelesített energiahatékonysági beruházás például egy idős, nem hatékonyan működő gépsor modernebbre cserélése, épületek felújítása stb. A kötelezettségi rendszer kedvezményezettjei a hazai vállalati és lakossági végfogyasztók lesznek, úgy, hogy a lakossági energia árak stabilitása továbbra is fennmarad.

Kollégáink EKR szakértők is, így az együttműködő partnereink számára már a konzultációk során is meg tudják mondani az egyes projekteknél, hogy az EKR-ben mi számolható el, és mi nem. Emellett azonnal tudnak nagyságrendi EKR GJ megtakarítási értéket is mondani. Bonyolultabb, nagyobb projektek esetén energetikai auditokkal is tudjuk támogatni ügyfeleinket, illetve EKR jogszabályok gyakorlati értelmezésében is teljes körű támogatást tudunk nyújtani.

Milyen energiamegtakarítás számolható el a kötelezettségi rendszerben?

Az energiahatékonyságról szóló törvény alapján végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérni a végső felhasználók körében, vagyis intézkedés vagy beruházás eredményeként, az energia hatékonyabb felhasználása révén a végsőenergia-igényt kell csökkenteni a végső felhasználók körében. A végsőenergia-fogyasztás fogalmába nem tartozik bele az energiaátalakítási és energetikai ágazat számára szolgáltatott energia (Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 32.).

Mely energiafogyasztás minősül végsőenergia-fogyasztásnak?

Annak megítéléséhez, hogy egy adott energiafogyasztás végsőenergia-fogyasztásnak minősül-e, minden esetben meg kell vizsgálni az energiastatisztikáról szóló 1099/2008/EK rendelet „A. melléklete” szerinti besorolásokat, pl.: „2.6. Végsőenergia-fogyasztás (a végfelhasználás meghatározása)”. Amennyiben egy adott energiafogyasztás végfelhasználásnak minősül, akkor e fogyasztás csökkentése az EKR-ben elszámolható.

Ha egy gazdálkodó szervezet főtevékenysége az energiaátalakítási ágazatba vagy az energetikai ágazatba sorolandó, akkor elszámolhat-e az EKR-ben a cégen belül végzett beruházásból származó energiamegtakarítást?

Ha egy gazdálkodó szervezet az energiaátalakítási vagy az energetikai ágazathoz és emellett egyéb, a végfelhasználási ágazathoz sorolható tevékenységeket is végez, akkor kizárólag a végfelhasználási ágazathoz sorolandó tevékenysége kapcsán elért megtakarítást számolhatja el az EKR-ben, függetlenül attól, hogy mi a főtevékenysége. A gazdálkodó szervezetek azon tevékenységeit, amelyek nem tartoznak a termelési vagy szolgáltatási tevékenység lényegi részéhez, de segítik a termelő egység általános működését, szintén az 1099/2008/EK rendelet szerinti besorolás alapján kell osztályozni annak megítélése érdekében, hogy e tevékenység kapcsán elért megtakarítás elszámolható-e az EKR-ben. Ilyen tevékenységek pl.: adminisztráció, könyvelés, szállítás, raktározás, beszerzés, reklám, javítás, karbantartás, üzemi óvoda, üzemi étterem stb. A legtöbb kiegészítő tevékenység a „2.6. Végsőenergia-fogyasztás (a végfelhasználás meghatározása)” ágazaton belül a „2.6.3.1. Kereskedelmi és közszolgáltatások” ágazat alá sorolható, tehát végfelhasználásnak minősül.

Mit jelent, hogy a kötelezett vagy a beruházást megvalósító hozzájárulásának addicionálisnak kell lennie?

A Hivatal a kötelezett vagy a beruházást megvalósító részéről elvárt hozzájárulás tekintetében az addicionális hozzájárulási kritériumot akként értelmezi, hogy olyan közreműködést kell kifejteniük, amely nélkül a beruházás nem valósult volna meg. A Hivatal az egyedi eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg, hogy az adott esetben kifejtett, igazolt és hitelesített hozzájárulás megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. A Hivatal Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/A. § (5) bekezdése alapján vizsgálni fogja a „beruházást vagy az intézkedést megvalósító személy” meglétét, aki részéről elvárt az addicionális hozzájárulás kifejtése. E személy lehet a kötelezett, a kivitelező, az energetikai tanácsadó, bármely energiahatékonysági szolgáltató, egyéb harmadik személy, de nem lehet maga a beruházó végső felhasználó. A beruházó végső felhasználó beruházás megvalósításáról hozott döntésének más, megnevezett személy hozzájárulására kell kialakulnia.

Az addicionális hozzájárulás egyedi esetekben való elfogadhatósága érdekében a Hivatal javasolja az alábbi elvek követését: a hozzájárulás legyen előzetes és meghatározott személytől származzon, de ne magától a beruházó végső felhasználótól, kivéve, ha a kötelezett a beruházó végső felhasználó és saját eszközein hajt végre intézkedést.

Mely tevékenység minősülhet addicionális hozzájárulásnak?

Bármely tevékenység, tevékenységek és szolgáltatások összessége elfogadható, amely alkalmas arra, hogy a beruházó végső felhasználó elhatározását olyan irányba alakítsa, hogy a beruházás megvalósítása mellett döntsön, pl. helyszíni szemlén alapuló energetikai tanácsadás, energetikai tanúsítvány vagy részletes terv szolgáltatása, az elérhető megtakarítás kiszámítása, a költségek megtérülésének kiszámítása, állami támogatási programok ismertetése, pályázati feltételeknek való megfelelés vizsgálata, pályázatírási segítség nyújtása, pályázatíró biztosítása, a beruházás megkezdése előtt egyeztetés a megtakarítás későbbi megvásárlásáról, vételi ajánlat adása, megegyezés a későbbi adásvétel lényeges feltételeiben vagy más közvetlen részvétel, illetve közreműködés. Az addicionális hozzájárulási kritériumnak megfelelő hozzájárulások beazonosítása kapcsán a Hivatal felhasználja a bizottsági ajánlás IX. függelékében foglaltakat is. „Az energiaszolgáltató által az energetikai végfelhasználók részére biztosított kiterjedt tanácsadás általában nem tekinthető elégségesnek a lényeges részvétel bizonyítására. Az ilyen intézkedések gyakran mindössze néhány típusú visszajelzésből állnak (például a honlapokon) azzal kapcsolatban, hogyan csökkenthetik a végfelhasználók az energiafogyasztásukat.

Tekintettel az egyes intézkedések által általában megcélozható egyéni fellépések széles körére, a kapcsolódó energiamegtakarításra vonatkozó becslések nagyfokú bizonytalanságára és a megtakarítás korlátozott nagyságára2, általában szükség van helyszíni tevékenységekre vagy a gazdasági ösztönzők néhány típusára, hogy biztosítani lehessen jelentős számú fellépés tényleges végrehajtását és a részt vevő felek, a megbízott felek vagy a végrehajtó állami hatóságok tényleges érdemi bevonását. Hasonló megfontolások vonatkoznak a tájékoztató kampányokra.”

További hozzájárulások például:

• pénzügyi támogatás,
• célzott, konkrét energiahatékonysági intézkedés(ek)re vonatkozó energetikai tanácsadás,
• a fellépés megtervezéséhez vagy végrehajtásához nyújtott technikai támogatás.

Milyen megújuló energiát felhasználó technológiák számolhatók el az EKR keretében?

Az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése során van lehetőség a kisléptékű, fogyasztásközeli megújulóenergia-technológiák épületekbe való beépítésének vagy épületekre való felszerelésének figyelembevételére, feltéve, hogy ellenőrizhető, mérhető vagy becsülhető energiamegtakarítást eredményeznek. Erre a bizottsági ajánlás X. függeléke ad pontos, számítási példákkal alátámasztott útmutatást, továbbá a sztenderd elszámolásra az EKR-katalógus tartalmaz ismertetést. A fotovoltaikus villamosenergia termelés nem számolható el energiamegtakarításként, mivel az energia fogyasztás nem csökken, csak más forrásból származó energiából kerül kielégítésre, ami nem eredményez hatékonyságnövelésből származó végsőenergia-megtakarítást.

Elszámolható-e zöldmezős beruházás hatására keletkező megtakarítás?

Zöldmezős beruházás az EKR keretében nem számolható el.

Kié a létrejövő energiamegtakarítás mint vagyoni értékű jog?

Az első jogosult személye tekintetében elsősorban a beruházásban résztvevő felek megállapodása az irányadó. Megállapodás hiánya esetére 2022. július 1-től áll fenn a törvényi vélelem, amely szerint a megtakarítás első jogosultja az addicionális hozzájárulást kifejtő személy. 2022. július 1-ig azonban a bizonytalan kimenetelű jogviták elkerülése érdekében, minden esetben kifejezetten javasolt a megállapodás az addicionális hozzájárulás nyújtásáról és annak ellentételezéséről. A hitelesítő szervezeteknek kiemelt felelőssége van abban, hogy az EKR-ben elszámolható megtakarításnak, mint vagyoni értékű jognak a valódi jogosultja számára adják ki a hitelesítést.

A nem hitelesített vagy a Hivatal által érvénytelenített energiamegtakarítás átruházása, továbbá az energiamegtakarítás nem kötelezett félnek minősülő vevő részére történő átruházása semmis (Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/B. § (3) bek.).

Mikortól indult beruházásokat lehet az EKR-ben elszámolni? (MEKH GYIK alapján)

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (5) bekezdése értelmében egy elszámolható beruházás kezdő időpontja legkorábban 2020. január 16. lehet azzal, hogy a befejezésére 2021. évben kerül sor. Ennek oka az, hogy ezen a napon jelent meg a Nemzeti Energia- és Klímaterv, amely rögzítette, hogy Magyarország bevezeti az EKR rendszert, innentől kezdve értelmezhető az addicionalitás az elért megtakarítások terén. A beruházás befejezésének vagy abban az évben kell megtörténnie, amelyikre el kívánják számolni, vagy azt megelőző évek valamelyikében, de ebben az esetben a beruházás élettartamának ki kell terjednie arra az évre, amelyikben azt bejelentik. Ezek alapján, egy több évre kiterjedő élettartamú hitelesített energiamegtakarítás, nem csak a beruházás befejezésének évére előírt kötelezettség teljesítésére használható fel, hanem a tárgyévi felhasználás hiányában bármely következő évben is bejelenthető és elszámolható a beruházás élettartamán belül, legfeljebb a 2030. évig. Egyéb kötöttség nincs, de a kötelezettség teljesítésére elszámolni csak megvalósult és készre jelentett beruházásokból eredő, mérhető vagy számítható, hitelesített megtakarításokat lehet. A MEKH GYIK 6/A. ponttal összhangban a megtakarítás az élettartamának lejáratát követően csak az által a kötelezett által számolható el, amely kötelezett a megtakarítást annak élettartamán belül bejelentette és azzal az éves kötelezettségét túlteljesítette.

Hogyan történik a várható élettartam megállapítása? Műszaki, vagy számviteli szempontból kell vizsgálni?

Az EKR keretében a várható élettartamot műszaki szempontból kell figyelembe venni. A várható élettartamokra vonatkozóan az energiahatékonysági irányelv értelmében előírt energiamegtakarítási kötelezettségek átültetéséről szóló (EU) 2019/1658 bizottsági ajánlás VIII. függeléke ad iránymutatást.

Alternatív szakpolitikai intézkedéssel való kombinálás esetén hogyan történik az energiamegtakarítás elszámolása?

Az Ehat. vhr. 8. melléklet III. részében feltüntetett alternatív szakpolitikai intézkedéssel való kombinálás esetén az elért energiamegtakarításból a vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részarányán felüli rész (1-VNT) számolható el az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként. Az Ehat. vhr. 8. melléklet III. részében feltüntetett, lakóépület energiahatékonyságát javító alternatív szakpolitikai intézkedéssel való kombinálás esetén az elért energiamegtakarításból a vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részarányától függetlenül, az energiamegtakarítás 70%-a számolható el az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként. Visszatérítendő állami támogatással, alternatív szakpolitikai intézkedésnek nem minősülő állami támogatással vagy adókedvezménnyel elért energiamegtakarítás 100%-ban elszámolható az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény és a Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V.26.) Korm. rendelet előírja, hogy 2015. decemberétől minden hazánkban működő nagyvállalat köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni.

Az audit a fogyasztás nagyságától és típusától függetlenül minden olyan energiafogyasztót megcéloz, amely javítani akarja energiahatékonyságát, csökkenteni energiafelhasználását. Az auditban három elkülönített kategóriában szükséges bemutatni az energiamegtakarítási lehetőségeket:

1. számottevő költségráfordítás nélkül (szemléletváltással, energiatudatos magatartással) alacsonyabb energiafogyasztást eredményező javaslatok;
2. alacsony költségráfordítással, gyorsan megtérülő fejlesztések;
3. nagyobb beruházási költséggel járó, részletes gazdaságossági számítással megvizsgált korszerűsítési lehetőségek.

Az auditálásunk jellemző folyamata az alábbi:

1. Előzetes alapállapotfelmérés

• • Alapadatok megadásával megismerjük a cég jelenlegi energiafogyasztási adatait és üzemeltetett rendszereit.

2. Telefonos vagy online konzultáció a megismert adatok egyeztetéséről

• • A kapott adatok ismeretében előzetesen megfogalmazzuk a bejárás során vizsgálandó területeket, majd a végzettségek és az eddigi felmérési-auditálási tapasztalatok alapján kiválasztjuk azon kollégáinkat, akik a helyszíni bejáráson részt vesznek majd.

3. Helyszíni bejárás

• • Az előkészítő munkának köszönhetően igyekszünk felkészülni az érintett helyszín energetikai jellemzőiből, hogy a helyszínen csak a szükséges mértékben vegyük igénybe a megbízó humán erőforrását.
  • A jogszabályi előírásokon felül személyes konzultáció során feltárjuk az auditálással kapcsolatos személyes igényeket is.
  • Az energiafelhasználási pontokat elemezzük, energiamérleget készítünk, vizsgáljuk a közmű csatlakozási pontokat.
  • Végignézzük a telephely építészeti, külső- és belső épületgépészeti, sűrített levegős-, villamos- és egyéb rendszereit.

4. Javaslatok kidolgozása

• • Elkészítjük a vállalat teljes körű műszaki (építészet, külső és belső épületgépészet, sűrített levegős hálózatok, villamos- és egyéb rendszerek) állapotfelmérését, a jogszabályi előírásoknak megfelelően épület, technológia és szállítás szerinti bontásban.
  • Intézkedési javaslatokat teszünk a korszerű és optimális energiafelhasználásra, aktuális piaci árakon alapuló beruházási kalkulációkat készítünk megtérülési számításokkal, és felsoroljuk azokat az intézkedéseket is, melyek beruházás nélküli megtakarításokat eredményezhetnek.

5. Audit dokumentáció átadása

• • Az elkészült anyagot megküldjük a megbízónk számára előzetes áttekintésre, az esetleges észrevételek megtételére.

6. A végleges dokumentáció elkészítése

• • Az esetleges észrevételek figyelembevételével kiegészített, végleges anyagot elektronikusan és postán is megküldjük a megbízónk számára.

7. Az elkészült audit eredményeinek vezetői prezentációja

• • A felső vezetők munkáját támogatva vezetői összefoglalót készítünk a műszaki állapotról, az intézkedési javaslatokról és azok hatásáról egyaránt.
  • Forráselemzést készítünk, figyelembe véve az EKR és a társasági adókedvezmények  körébe vonható beruházásokat és aktuális pályázati lehetőségeket is.
  • Az auditálási folyamat lezárásaként a feltárt megtakarítási potenciálokat és az általunk tett intézkedési javaslatokat prezentáció keretében mutatjuk be.
  • A prezentáció végén átadjuk az elvégzett audit kapcsán a tanúsítványt.

8. Az audit utóélete

• • Támogatjuk ügyfeleinket az auditban megfogalmazott beruházási javaslatok hatékony megvalósításában: beszerzés lebonyolítás, tervezés, engedélyeztetés, kivitelezés, projektmenedzsment.
  • Az audit eredményét a jogszabályi előírásoknak megfelelően a hatóság felé az előírt formában jelentjük.

Az ESG - az angol Environmental, Social és Governance szavak rövidítése - egy olyan keretrendszert jelöl, amelynek célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek tevékenységét. Az elmúlt időszak változásainak köszönhetően egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetvédelmi és fenntarthatósági (ESG) szempontok is, a vállalatokkal szemben pedig egyre fokozódik az elvárás, hogy működésük során ne csak a jövedelmezőség, a pénzügyi megtérülés követelményeit vegyék figyelembe, hanem a fenntarthatóság, a társadalmi, környezeti hasznosság szempontjait is.

Az ESG szabályozás új lehetőségeket teremt a vállalatok számára, hogy szélesebb körben mutassák be fenntarthatósági törekvéseiket és vállalati felelősségvállalásukat.

Tapasztalatunk szerint még az igazán nagyvállalatok is csak az út elején járnak ebben a stratégiai szintű újratervezésben. Ma még lehetőség és versenyelőny, hamarosan ügyfél elvárás, nemsokára pedig jogszabályi kötelezettség lesz. A jelentések készítésénél viszont az energetikai piac gyakori és egyre szigorúbb előírásainak való megfelelés különleges szakértelmet igényel. Ezért az ESG jelentések holisztikus szemléletű elkészítését, az energetikai kérdésekben teljeskörűen támogatjuk.

Az ESG stratégia kialakításának főbb lépései:

1. Alapállapot felmérés: jelenleg is működő ESG-releváns adatgyűjtések és folyamatok, szükséges kiegészítések.
2. ESG kockázatelemzés
3. A feltárt hiányosságok megszüntetése, kötelezettségvállalások, célok és KPI-ok meghatározása.

A stratégia megvalósításának célja:

• A szervezet ESG teljesítményének növelése
• Az ESG stratégiai szintű megközelítése - szisztematikusság és folytonosság
• Vállalati best prectise-ek bemutatása.

Az ESG szemlélet egyes elemei már most is számos vállalatnál jelen vannak – ilyenek például a gyerekbarát munkahely, a munkakörülmények javítása, vagy a kisebbségvédelem szempontjai. A rendszer adaptálását fontolgató cégeknek első lépésként a fenntarthatósági célkitűzéseiket kell megfogalmazniuk, majd ezután a társaság jelenlegi állapotát mérik fel a meghatározott szempontok szerint, ideális esetben tapasztalt tanácsadók bevonásával. Ezt követi a jelentés készítése és a külső hitelesítés megszerzése. Azért is érdemes megtenni már most az első lépéseket, mert a bankrendszer is egyre inkább figyelembe veszi a hitelezésnél ezeket a szempontokat, így a forrásbeszerzés során is jobb eséllyel indul egy felelősen működő vállalat.

A jövőben a vállalati fenntarthatóságot ellenőrző keretrendszerek és szabályozások összehangolására kell számítani. Ennek megfelelően a hitelesítők és a nem pénzügyi információk szerepének látványos növekedése várható a befektetések során. A „greenwashing” helyett pedig egyre jellemzőbb lesz a környezetvédelmi és társadalmi szempontok tényleges jelenléte a piaci bővülésben, hiszen a környezettudatos működés valódi versenyelőnyt jelent.

Már ma is egyre több tőke áramlik olyan vállalatokba, amelyek a fenntarthatóság szempontjából és az ESG megközelítés alapján jól teljesítenek. A befektetői döntéshozatalban folyamatosan növekszik a nem pénzügyi információk szerepe. A várható szigorítások, a befektetők és a társadalom növekvő érdeklődése új közzétételi kihívások elé állítják a vállalatokat. Hatalmas az igény az átláthatóságra és az összehasonlíthatóságra, ezért is elkerülhetetlen, hogy a fenntarthatósági és zöld célkitűzések a jövőben az átfogó stratégia szerves részeivé váljanak. A kihívás komplexitása miatt már a felkészülés elején érdemes külső szakértőt bevonni a folyamatok kezelésébe.

Az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (továbbiakban TAO törvény) alapján, minden olyan szervezetnek, amely jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vállalkozási tevékenységet végez, társasági adó fizetési kötelezettsége van. Az adó alapértéke jelenleg az adózás előtti eredmény 9 százaléka. Az oldalon tárgyalt feltételek mellett a befizetendő adó összege csökkenthető.

A TAO törvény és a 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól alapján a cégek társasági adókedvezményt vehetnek igénybe a 2017. január 1-ét követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás megvalósítása esetén. Az adókedvezmény mértéke a beruházásnál a figyelembe vehető költségek 30-65 %-a, de maximum 15 millió Euró. A TAO-kedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben - vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő öt adóévben vehető igénybe, adóvisszatartás formájában.

Miért érdemes az energetikai adókedvezményt választani?

A klímaváltozás miatt szigorodó energiahatékonysági elvárások a vállalatok számára egyre több kötelezettséget eredményeznek, a megnövekedett energia árak pedig már a cégek rentabilitását is veszélyeztethetik, így érdemes minél szélesebb körben addig kihasználni a kedvező hazai szabályozási környezetet, amíg az támogató jellegű.

Mit jelent egy beruházásnál konkrétan a kedvezmény?

Az adókedvezmény mértéke nagyvállalatok esetén nem haladhatja meg a beruházás/felújítás elszámolható költségének

1. Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható településein 30 százalékát,
2. Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein 35 százalékát,
3. Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 százalékát

2022 márciusban több törvénymódosításra is sor került, mert január 1-jétől megváltozott a regionális támogatási térkép. Mindez azt jelenti, hogy az energiahatékonysági adókedvezményeknél egy nagyvállalkozásnál a budapesti régióban 30 százalék, az összes többi magyarországi régióban pedig 45 százalék lett a támogatási intenzitás.

Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozások esetén további 20, középvállalkozások esetén 10 százalékponttal növelhető.

Elszámolható költség lehet:

1. a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág teljes bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás külön beruházásként meghatározható,
2. az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel.

Mik a nem elszámolható költségek:

1. a villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból villamosenergia-termelésére alkalmas bármely energiatermelő berendezés beruházási költsége,
2. az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózótól szerzett be,
3. annak a beruházásnak a bekerülési értéke, amely beruházás üzembe helyezése esetére az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály minimum energiahatékonysági követelményt ír elő, e követelmény teljesítését biztosító beruházás bekerülési értéke erejéig,
4. az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amely élettartamára, üzemben tarthatóságára az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály tiltást vagy korlátozó rendelkezést határoz meg.

Mik az adókedvezmény igénybevételének a feltételei?

Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen a kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állítja ki.

Az energetikai audit két részből áll:

1. Előaudit: mely a beruházás megkezdésének napját megelőzően tartalmazza a tervezett beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energiafogyasztási adatok felmérését és a tervezett beruházással elérhető energiamegtakarítás mértékére vonatkozó becslést.
2. Utóaudit: mely a beruházás üzembe helyezését követően tartalmazza a kiinduló állapot energetikai felmérését és a beruházás üzembe helyezésével elért energiamegtakarításnak a beruházás üzembe helyezését követően mért, vagy egyedi mérési adatok alapján kiszámított vagy becsült értékeit.

Az energiahatékonysági adókedvezményre vonatkozó Tao tv., Kormányrendelet, egyéb adózási, energiahatékonysági és európai uniós állami támogatási szabályozás kötelező együttes alkalmazása miatt az energetikai kérdéseken, az auditokon és az igazoláson felül, a pénzügy, számviteli és adótechnikai előírások betartásához és a kedvezmények helyes igénybevételéhez, a kedvezmény igénybevétele előtt minden esetben javasoljuk adótanácsadó bevonását is!

Mit tartalmaz az energiahatékonysági igazolás?

A TAO törvény és a 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól alapján az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolása kötelezően tartalmazza:

1. az adózó nevét, székhelyét, adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, adószám és annak megfelelő azonosító hiányában cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát;
2. a megállapítást, hogy a beruházás energiamegtakarítást eredményez, és a TAO tv. szerinti energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül, valamint megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek;
3. a beruházás megvalósításával elért éves végső-energiamegtakarítás mértékét villamos energia (kWh), földgáz (m3) és hőmennyiség (GJ) szerinti bontásban és összesítve GJ mértékegységben kifejezve;
4. a beruházás üzembe helyezését megelőző alapállapot számítással, méréssel alátámasztott energiafogyasztási adatait villamos energia (kWh), földgáz (m3) és hőmennyiség (GJ) szerinti bontásban;
5. az energetikai auditáló szervezet nevét vagy cégnevét és névjegyzéki jelölését;
6. az energetikai auditáló szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az igazoláson feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek, és
7. az energetikai auditáló szervezet képviseletére jogosult cégszerű aláírását és a keltezést.

A 2007. évi LXXXVI törvény a villamos energiáról (továbbiakban VET) és a 273/2007 Kormányrendelet a törvény végrehajtásáról (továbbiakban VHR) részletesen rendelkezik a magánvezetéken történő villamos energia továbbadás szabályairól.

A földgáz továbbadás szabályait a 2008. évi XI. törvény a földgázellátásról és a végrehajtásáról szóló 19/2009. (I.30.) kormányrendelet határozza meg.

Amennyiben bérlőként bíznak meg minket, jellemzően az a feladatunk, hogy vizsgáljuk meg, a bérbeadó a jogszabályoknak megfelelő módon és mértékben szolgáltatja-e a villamos energiát és a földgázt.

Vizsgálathoz szükséges dokumentumok:

1. Az ingatlanra vonatkozó bérleti szerződések üzemeltetést és karbantartást rendező pontjai
2. A bérleti szerződések energiatovábbadást rendező pontjai
3. Az energiatovábbadásra vonatkozó esetleges szerződések (villamos energia és földgáz)
4. Minimum 12 havi - a tárgybeli energia továbbadási jogviszonyban vételezett - energiára vonatkozó számlák, számlamellékletek és szerződések

Vizsgált területek:

1. Bérleti szerződés energiatovábbadási pontjai, valamint a külön megállapodás alapján kötött energiatovábbadási szerződések (villamos energia és földgáz)
2. Energiatovábbadási számlakép és számlaanalitika
3. Jogszabályoknak megfelelő továbbszámlázási feltételek (Vet., Get. és kapcsolódó jogszabályok)
4. Jogszabály szerinti hatóságok és szolgáltatók felé történő lejelentési kötelezettségek (Bérbeadói oldal esetén vizsgáljuk)
5. Energiatovábbadás havi operatív folyamata (mérők leolvasása, hitelesítése, műszaki paraméterek aktualizálása stb.)
6. Jogszabály szerint elszámolható üzemeltetési költségek

Továbbszámlázási audit tartalma:

1. A jelenleg alkalmazott bérlői energiatovábbadási szerződések és számlázás alapján, az esetleges jogszabálynak ellentmondó tételek, folyamatok, téves számlázások kiszűrése, bemutatása és javaslat azok helyesbítésére
2. Jogszabálynak megfelelő sablon energiatovábbadási szerződés készítése
3. Jogszabálynak megfelelő sablon energiatovábbadási számlakép és számlaanalitika készítése
4. Az üzemeltetés és karbantartás valós fajlagos költségének meghatározása, amelyet az energiatovábbadásnál jogszabály szerint el lehet számolni
5. Eddig nem alkalmazott és/vagy el nem számolt üzemeltetési és karbantartási feladatok jövőbeni bevezetésének lehetséges eredményeinek bemutatása (Bérbeadói oldal esetén vizsgáljuk)
6. Standard energiatovábbadási számlázási folyamat javaslat készítése
7. Hiányzó jogszabály szerinti lejelentési kötelezettségek elvégzése a hatóságok és szolgáltatók felé (Bérbeadói oldal esetén vizsgáljuk)
8. Összehasonlító elemzés más hasonló iparágú, funkciójú cégek energia továbbszámlázási metodikájával, áraival
9. Amennyiben a bérbeadóval történő egyeztetés nem éri el a kívánt sikert, illetve megállapodást, úgy szakmai támogatás nyújtása a Magyar Energia Hivatal felé történő beadványnak megfogalmazásában

Amennyiben a bérbeadó kéri a segítségünket, a szolgáltatás keretében vállaljuk a bérleti szerződések energia továbbadásra vonatkozó pontjainak, illetve az energiaszámlázási rendszerének felülvizsgálatát, valamint javaslatokat teszünk azok aktualizálására, illetve jogszabályoknak történő megfeleltetésére.

A továbbszámlázás operatív, havi folyamata is jelentős terhet ró az üzemeltetőkre, ennek a tehernek a könnyítésére vállaljuk a bérlők felé történő továbbadási számlák szakmai előkészítését (pl. százalékos megbontások, átalánydíjas számítás).

Szolgáltatásunk keretén belül, igény esetén, vállaljuk a továbbszámlázás alapját képező mérőberendezések hitelesítésének ügyintézését. A hitelesítéssel kapcsolatban felmerülő költségeket Megbízónk viseli, a létesítményekben található mérőhelyeket és azokhoz való hozzáférést pedig előre egyeztetett időpontban biztosítania szükséges.

Vállaljuk továbbá a főbb energianemekkel (áram, gáz, távhő) kapcsolatos bérlői kérdések megválaszolását és az esetleges bérlői leválások teljes körű ügyintézését is.

Szolgáltatásunkban professzionális szakemberek segítségével vállaljuk a 666/2020. (XII. 28.) Kormányrendeletben rögzítettek szerint, a jogszabályban érintett rendszerekre vonatkozó energetikai felülvizsgálatot. A rendelet hatálya alá tartozó hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatának célja a berendezés és a rendszer energetikai hatékonyságára vonatkozó tájékoztatás.

A rendelet hatálya alá az alábbi berendezések tartoznak:

1. 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszer, vagy kombináltan helyiségfűtési és szellőző rendszer,
2. 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszer, vagy kombináltan légkondicionáló és szellőzőrendszer.

A felülvizsgálatot 8 évente kell elvégezni, vagy a kötelező energetikai auditálás részeként. A 2022. január 1. után üzembe helyezett berendezések esetén az üzembe helyezést követő 1 éven belül, a 2022. január 1-e előtt üzembe helyezett rendszerek vonatkozásában az energetikai felülvizsgálatot első alkalommal 2025. december 31-ig kell elvégeztetni, amennyiben energetikai auditálást kell lefolytatni, akkor annak részeként.

A témához kapcsolódó Európai Uniós szabályozás:

• Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv és az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/844 irányelve (2018. május 30.)

Kapcsolódó hazai szabályozások:

• Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény és végrehajtási rendelete
• Az energetikai felülvizsgálatról szóló 666/2020. (XII. 28.) Kormányrendelet
• Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény egyes energetikai felülvizsgálatot érintő szabályainak végrehajtásáról szóló 19/2021. (IV. 14.) ITM rendelet
• 7/2006 (V.24) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

Az energiaoptimalizálási szolgáltatásunk keretében

1. az energia számlák és szerződések (áram, gáz, távhő) felülvizsgálatával visszamenőlegesen felderítjük és visszatéríttetjük a jogszabályoktól eltérő, esetleges túlszámlázásokat a kereskedőktől, elosztóktól vagy bérbeadóktól,
2. az energia számlák és szerződések (áram, gáz, távhő) felülvizsgálatával felderítjük az aktuális jogszabályok által elérhető energiaköltség optimalizáló lehetőségeket, majd a javaslatokat egyeztetés után közösen megvalósítjuk, a megvalósult intézkedésekből származó megtakarításokat pedig havonta „ceteris paribus” elv alapján követjük és kimutatjuk.

Kollégáink folyamatosan figyelemmel kísérik az energiajogi szabályozás területét érintő törvényi és jogszabályi változásokat mind villamos és földgáz energia, mind a távhő felhasználás tekintetében. Ennek megfelelően szakmai támogatást, érdekképviseletet tudunk biztosítani, hogy energetikai jogsértés ne érje Vállalkozásukat (pl. jogszabálynak ellentmondó villamos energia továbbadás esetén).