Szigetelési projektek elszámolása az EKR-ben

Az EKR hazai bevezetésének második évére az ipari szereplők tudatosabban és felkészültebben állnak a követelményekkel szemben és ez jelentős változást hozott az ipari hőszigetelések terén is. Jelen cikkben bemutatom, hogy a szigetelési projekteket milyen módon lehet elszámolni EKR-ben, valamint hozok néhány, megvalósult és EKR-ben elszámolt projektre mintát a kulcsszámaik ismertetésével.

Munkásságom során az elmúlt néhány évben rengeteg ipari szereplőnél megfordultam, számos energiahatékonysági projektet, vagy projekt lehetőséget láttam és kezdeményeztem. A 2022-es év azonban valószínűleg a korábbi évekhez képest több szempontból is kirívó volt. Az energiaárak radikális emelkedése már a 2021-es évben elkezdődött, különösen a földgáz ára emelkedett meg a fosszilis energiaforrások közül. A tavalyi évben azonban az orosz-ukrán háború teljes mértékben felforgatta az európai energiapiacot. Olyan megpróbáltatásokon mentek keresztül az energiával foglalatoskodó szereplők, ideértve energiakereskedőket, nagy-, és kisebb fogyasztókat, energetikai szakreferenseket és auditorokat, valamint számos egyéb a területen dolgozó szakembert és vállalataikat, amelyek mind egy irányba sodorták a gondolatmenetüket.

Korábban is gyakran találkozhattunk már ezzel a gondolattal, szinte közhelyesen hangzott, azonban sosem volt még ennyire aktuális, mint jelenleg: az energia érték.

Projektek elszámolásának módja

A COVID, valamint háború következtében fellépő inflációs környezetben, gazdasági recesszióban a legtöbb vállalat kétszer is meggondolja, hogy milyen beruházásokat hajtson végre. A fent felsorolt történések arra ösztönözték a döntéshozókat, hogy az energiahatékonysági projekteket kiemelten kell kezelni.

A szándék tehát abszolút jelen volt az elmúlt időszakban a szigetelésekkel elérhető energiahatékonysági projektek megvalósítására, és szerencsére ezen beruházások már önmagukban is kedvezően megtérülőnek számítanak. Ebben a beruházási környezetben is óriási segítséget nyújtanak a különböző forrásbevonási lehetőségek, kiemelten az EKR-ben elérhető támogatások, visszatérítések.

A különböző projektek elszámolásának számos módja, lehetősége van a végfelhasználók számára. A végfelhasználók számára a legegyszerűbb eset, ha az energiahatékonysági projektet végrehajtó vállalat egy auditor szakcéggel, az „energiamegtakarítás első jogosultja”-ként szerződik az EKR tanúsítvány „megvételére”. Ebben az esetben nincs semmilyen auditori-, munka-, vagy sikerdíjunk, hanem a felek megállapodnak egy előre meghatározott fix díjban (HUF/GJ) a tanúsítványért, amit aztán az első jogosult auditál, adminisztrál, és reményei szerint egy kötelezett számára tovább ad.  Tehát a beruházást végrehajtó cég bevételre tesz szert a beruházáshoz, költségek nélkül. Ez lenne az EKR rendszer valódi célja.

EKR kvóta másodlagos piacon történő értékesítése

A másik jellemző mód ha a projekt EKR kvótáját a piacon maga a cég próbálja értékesíteni, a megvalósítás, valamint auditálás után. Ebben az esetben a végfelhasználónak kell szerződnie a kivitelezésen felül a projekt auditálására is, aminek a költségei szintén őt terhelik, azonban a kvóta értékesítéséből befolyt bevétel teljes mértékben az övé. A piacon az elérhető forrásbevonás a projekt mérettől, éppen aktuális piaci viszonyoktól és még számos tényezőtől függ, jellemzően 5-10.000 Ft/GJ. Az Hitelesített Energia Megtakarítás (HEM) értéke mellett érdemes figyelembe venni, hogy gőz-, és hőközlőolaj rendszereken nagyjából 5.000 Ft-ból takarítunk meg egy GJ energiát, fűtési rendszereken átlagosan 15.000 Ft/GJ ugyanez a mutatószám.

Ezek alapján elmondható, hogy a gőz-, és termoolaj rendszeri szigetelés projektek még az auditálás költségeit figyelembevéve is gyakorlatilag teljes mértékben megfinanszírozhatók EKR forrásból, ami nagyon megkönnyíti az ilyen beruházásokat.

Kötelezettség (átterhelés) kiváltása

Magyarországon még gyakori eset az, amikor az energiaszolgáltató az energiaszerződés értelmében bizonyos kötelezettséget átterhel a fogyasztóra, amelyet az energiaszerződés megkötése miatt majd teljesíteniük kell. A teljesítés a szolgáltatók alkalmazott gyakorlata szerint történhet vagy az energiahatékonysági projekt után járó megtakarítással (GJ-al) vagy pénzben, jellemzően a törvényi 50.000 Ft/GJ értéken. Ez az átterhelt kötelezettség éves szinten a fogyasztással arányos, a hazai piaci cégek fogyasztásánál például a 2022-es év kapcsán jellemzően néhány száz és pár ezer GJ közötti érték. Az első 2 évben gyakorlatilag az összes ügyfelünknél sikerült legalább az éves kötelezettségének kiváltására elegendő szigetelési potenciált találni, de jellemzően inkább több évnek megfelelőt. Ezekben az esetekben a projekt folyamán 3 oldalú kommunikációra van szükség a végfelhasználó, az energiakereskedő és a projektet kivitelező cég között, annak érdekében, hogy a projekt sikeresen dokumentált, auditált és ezek alapján elszámolható legyen. Szerencsére az idő előrehaladtával a legnagyobb piaci szereplők szinte már mind túl vannak számos hasonló jellegű projekten, így egyre könnyebb lesz az elszámolás. Az energiakereskedők, mint törvényi kötelezettek pedig igyekeznek az EKR kritériumnak megfelelően az átterhelésen túl némi addicionális szerepet is vállalni a projektek megvalósulásában.

Az átterhelés amúgy nem jellemző az EnergyHub ügyfeleinél, hiszen segítik az energiabeszerzésüket is vagy tanácsadással vagy teljeskörűen. Ezzel a vagyoni értékű joggal az ügyfelek a korábbiak szerint maguk tudnak önállóan rendelkezni. Fontos felismerni ugyanis, hogy az EKR nem a fogyasztók kötelezettsége, hanem a kereskedőké. A kereskedőknek kötelezettséget, az ügyfeleinknek kedvezményt jelent.

Kötelezettségnél (átterhelés) nagyobb projektek elszámolása

Vegyes modell az első két lehetőség vegyítése, mely abban az esetben merül fel, amennyiben a végfelhasználónak kötelezettséget is terheltek át, azonban a projekt(ek) ennél több megtakarítási lehetőséget jelent(enek). Ilyenkor is érdemes az energiakereskedővel, vagy egy aggregátorral (jellemzően energetikai szakreferens, auditor cégek) aktív egyeztetést folytatni, hogy milyen finanszírozási modellt tud ajánlani a kötelezettség kiváltására, valamint a kötelezettségen felüli GJ-ok után.

Ilyenkor a leggyakoribb megoldás a projekt részletekben történő elszámolása. Az egyik rész az átterhelt kötelezettség értékének megváltása, a másik az ezen felüli érték a piacon történő eladása. Ilyenkor természetesen az energiakereskedővel/aggregátorral közvetlenül is megegyezhet a „maradék” az átvételére a végfelhasználó.

Egyre több helyen merül fel azonban az a finanszírozási modell, amelyben az energiakereskedő finanszírozza a kivitelező részére a teljes projektet, a végfelhasználóval pedig megegyeznek a továbbfinanszírozás feltételeiről, amelyet jelentősen tud csökkenteni, vagy akár teljes mértékben kiváltani az EKR kvóta átruházása. Feltehetően a végfelhasználók számára ez a legegyszerűbb mód, így nem kell beruházási költségkeretet teremteniük, illetve a kivitelezésre, auditra, hitelesítésre, kereskedésre is szerződniük.

Elszámolt minta projektek

Ebben a pontban több iparágból származó, végfelhasználóknál végzett projektet mutatok be. Ezen vállalatoknál természetesen különbözőek a szerződött energiakereskedők, valamint energetikai szakreferens/auditor partnerek, egy dolog azonban közös. Az energia alapon is kedvező megtérülésű projekteket különböző konstrukciókban, de sikerült elszámolni mindegyik esetben. Így az ügyfeleknek több esetben nem kellett beruházniuk sem, vagy akár a beruházásnál magasabb értékű EKR támogatást kaptak vissza.

1. táblázat: minta projektek mutatószámai.

Mindegyik esetben elmondható, hogy az EKR-ben elért pluszbevétel, vagy kiváltott költség magasabb, mint a beruházás értéke, így a projektek pusztán EKR oldalról azonnali beruházás megtérülést mutatnak. Ezen felül a végfelhasználóknál további megtakarított energiaköltség, valamint karbonlábnyom-csökkenés is jelentkezik

Babocsán Dániel, Dynoteq Kft.