Az épületenergetikai rendeletekkel kapcsolatban jelentős változások következtek be. Ezek a változások alapvetően érintik a számítási módszert, a követelményeket és a tanúsítást is.
A korábbi 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet leváltja az építési és közlekedési miniszter, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelete. Emellett a 200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet jelentős módosításokat hoz a 176/2008. (VI. 30.) kormányrendeletben, azaz a tanúsítás szabályai is megváltoznak. A módosításokra többek között az Európai Parlament EPBD recast 2018/844 irányelvével való összhang megteremtéséhez volt szükség.
Épületenergetikai követelmények változása
Az új 9/2023. ÉKM rendelet 2023. november 1-jén lépett hatályba, egyúttal hatályon kívül helyezve a 7/2006-os TNM rendeletet. A rendelet felépítése megváltozott, mivel a számítási módszertan már nem a rendelet fő szövegében található, hanem az energiapolitikáért felelős minisztérium honlapján került közzétételre 2 darab függelék, melyek közül az első a számítási módszertant és jelölésrendszert, a második a referencia értékeket tartalmazza.
Az új rendelet erősen merít a hatályon kívül kerülőből. A követelményrendszer alapvetően továbbra is 3+1 szintből áll, viszont a kötelező megújuló energia részarányra vonatkozó követelményt felváltja a fajlagos CO2 kibocsátásra vonatkozó korlátozás az új építésű épületeknél:
- Határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezője
- Fajlagos hőveszteség tényező
- Összesített energetikai jellemző
+1. Fajlagos CO2 kibocsátás
A követelményrendszer első három szintje egyaránt vonatkozik a jelentős felújításokra és az újépítésű épületekre egyaránt – más-más határértékekkel –, viszont a fajlagos CO2 kibocsátási határérték betartását csak új építésű projekteknél követeli meg a rendelet.
A határértékeket tekintve mindhárom kategóriában vannak kisebb változások.
A határoló szerkezetekre vonatkozó hőátbocsátási követelményértékek esetén csak finomítás történt a gyártók adatszolgáltatási szokásaival való összhangot célozva. Például a nyílászárókra vonatkozó követelményértékeket 1 tizedesjegyre kerekítve tartalmazza az új rendelet, mert a gyártók ilyen pontossággal tüntetik fel azt termékeiken, így fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászárók esetén 1,15-ről 1,1 W/m2K-re, üvegtetők esetén 1,45-ről 1,5-re, tetősíkos ablakok esetén 1,25-ról 1,3-ra, homlokzati ajtók esetén 1,45-ről 1,4-re módosul a követelményérték.
A fajlagos hőveszteség tényező követelményértékére eddig megkülönböztettünk költségoptimalizált és közel nulla energiaigényű követelményszintet. A továbbiakban nem beszélhetünk már költségoptimalizált követelményszintről, ez a kategória megszűnik. Helyette a jelentős felújítások számára lesznek az eddigi költségoptimalizált szintnél is valamivel enyhébb követelmények, az A/V (felület/térfogat) aránytól való függés viszont továbbra is megmarad. A közel nulla energiaigényű (KNE) épületekre vonatkozó követelményszint elnevezésében megmarad és újépítésű épületeknél kell figyelembe venni, a vonatkozó határértékek azonban változnak. Az eddig a fajlagos hőveszteségtényező szempontjából közel nulla energiaigényű épületek számára könnyű épületekre szigorúbb, nehéz épületekre pedig enyhébb követelmények vonatkoztak. Az új követelmények most egységesek minden új épület esetében, és az értékük az eddigi két követelményszint között helyezkedik el. Tehát a „könnyű” épületek esetében a követelmények kissé enyhültek, míg a „nehéz” épületek esetében kissé szigorodtak.
1. diagram: fajlagos hőveszteség tényező követelményértékei 1
Az összesített energetikai jellemző követelményértékei a fentiekhez hasonlóan módosultak, a jelentős felújításoknál némiképp enyhébbek, az újépítésű épületeknél viszont szigorúbbak lettek, a korábbi rendelet megnövelt energiahatékonyságú követelményeivel megegyező szintre léptek. Ezen a ponton további változás, hogy az új rendelet csak lakó és egyéb funkciójú épületet különböztet meg, a korábbi iroda és oktatási épületek kategóriája a továbbiakban nem értelmezett a rendelet szintjén. Az újépítésű lakóépületekre 76 kWh/m2év követelmény vonatkozik az eddigi 100 kWh/m2év helyett. Az egyéb kategóriájú épületeknél továbbra is referencia épület módszerrel kell meghatározni a követelményt. Az összesített energetikai jellemző fogalma pontosodott, az épület fajlagos nem megújuló forrásból származó primerenergia-igényét kell számítani a primerenergia átalakítási tényezők figyelembevételével.
A fajlagos CO2 kibocsátási határérték csak az újépítésű épületekre vonatkozik és értéke lakóépületeknél 20 kg/m2év, egyéb kategória esetén referencia épülethez viszonyítva kell meghatározni.
A fentieken kívül apróbb részletek szabályozásában is történt néhány pontosítás.
Pontosításra került a transzparens felületek nyári hővédelméről szóló rendelkezés, így az északi tájolástól 45°-val eltérő tájolású transzparens határolószerkezetek összesített sugárzásátbocsátási képességének nem szabad meghaladnia a 0,3-es értéket, ha a transzparens felületek területe eléri az épület alapterületének 8%-át. Tehát a követelmény alól csak a minimális ablakfelületekkel ellátott épületek kaphatnak felmentést. Eddig hasonló követelmény csak a gépileg hűtött terekre vonatkozott.
Az épülettechnikai rendszerek terén előírásra került az alkalmazandó csőhéj hőszigetelések referencia vastagsága, valamint a HMV-cirkuláció rendszerek kötelező beszabályozhatósága is. 300 m2 alatti épületek esetén a cirkulációs hálózatban elfogadható a statikus beszabályozó szelepek alkalmazása is, de ajánlott és felette kötelező a termosztatikus beszabályzó szerelvények használata.
Az egyes energianemek megítélését alapvetően meghatározó primer energia átalakítási tényezők is módosultak némiképp. Az átváltási tényezők fosszilis tüzelőanyagok esetén 1,0-ról 1,1-re változtak, mivel a továbbiakban már nem a vezetékes földgázt tekintjük referencia energiahordozónak. A biomassza esetén lehetőség van kedvezményesebb átváltási tényező – 0,6 helyett 0,2 – alkalmazására, amennyiben az korszerű tüzelőberendezésben kerül hasznosításra. A villamos energia váltószáma 2,3-ra csökkent, ami vagy a kedvezően változó energiamixnek köszönhető vagy további motivációt kíván nyújtani az elektrifikáció előremozdítására. Kikerült viszont a rendeletből a csúcson kívüli elektromos áram 1,8-as váltószáma, így a H-tarifa és a vezérelt áram esetén is az új, 2,3-as átváltási tényezővel kell számolni a jövőben.
Összességében elmondható, hogy az új rendelet felépítése ismerős, néhány fontosabb változtatás mellett a részletek kerültek finomításra, így várhatóan a közeljövőben a mostaniaknál is hatékonyabb épületek épülhetnek.
Energetikai tanúsítvány változásai
A 200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet jelentős módosításokat hozott az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendeletben, így a tanúsítás szabályai és maga a tanúsítvány is jelentősen megváltozik.
Fontos leszögezni, hogy az energetikai tanúsítvány továbbra is kötelező ingatlan adás-vétel és hosszútávú bérbeadás esetén, sőt a továbbiakban a hirdetéseknél is fel kell majd tüntetni az energetikai besorolást, azonban szankcionálást továbbra sem tartalmaz a rendelet.
Az életbelépő rendelkezések annak figyelembevételével készültek, hogy a tanúsítványok társadalmi megítélése Uniós szinten és hazánkban egyaránt javításra szorul. A tanúsítványok külalakja jelentősen megváltozik, így a végfelhasználó számára részletesebb, mégis átláthatóbb, szemléletesebb és a későbbiekben jobban használható dokumentum kerül átadásra.
Az épület tanúsításkori állapotát az új formátumban két skálán kell besorolni. Az összesített primer energia felhasználási arány mellett a jövőben CO2 kibocsátás szerint is kategóriába kell sorolni az ingatlant. Az elérhető kategóriák határértéke és jelölése is megváltozik. Az eddigi 2 betűs jelölésről visszatérünk 1 betűre, amit „2023” alsó indexel kell ellátni. Például a közel nulla energiaigényt teljesítő épületek eddig „BB” besorolást kaptak, novembertől viszont „A2023” besorolást kell elérniük mind összesített energetikai jellemzőjét, mind CO2 emisszióját tekintve.
2. diagram: Energetikai kategóriák: régi (balra) és új (jobbra) skála Ep %-ában
Az összesített eredmény kimutatásán kívül a határoló szerkezeteket és az épülettechnikai rendszereket is egyesével be kell sorolni egy 5 fokozatú skálán.
1. táblázat: Részterületek minősítése 2
Az EU-s direktívákkal összhangban előtérbe kerülnek a mélyfelújítások, így az erre vonatkozó javaslatokat az eddigieknél jobban ki kell dolgozni, valamint egy felújítási útlevelet is ki kell állítani minden tanúsított épületre, ami a felújítás lépéseinek ütemezését tartalmazza.
A javaslatokat részterületekre bontva kétszer kell megtenni, egyszer a „jó”, egyszer pedig a „kiváló” kategória eléréséhez szükséges fejlesztéseket kidolgozva.
2. táblázat: Minta táblázat épülettechnikai rendszer korszerűsítéséhez 2
A módosított rendelet a továbbiakban nem engedélyezi a mért energiafogyasztás vagy közüzemi számlák szerinti tanúsítást. A jogalkotói szándék érthető, hiszen az épület kategóriába sorolása a cél és nem a lakóké. Két azonos adottságú épület energiafogyasztása nagyban eltérhet a használói szokások függvényében, ami így csorbítaná az eredmények reprodukálhatóságát, összehasonlíthatóságát.
A megújult szabályozás egységes számítás alkalmazását teszi lehetővé az összes kategória esetén. Ez annak fényében üdvözlendő változás, hogy a korábbi állapot szerint a „BB”-nél jobb kategóriába soroláshoz további feltételeket kellett teljesítenie mind az épületnek, mind a tanúsítványnak.
A fenti módosításokat egyszerre indokolták a felgyülemlett szakmai tapasztalatok és az EU-s direktívával való harmonizációs törekvések. A rendeletek gyakorlati alkalmazása november 1-jén veszi kezdetét.
Kasuba Péter
Források:
1): Dr. Szalay Zsuzsa – új épületenergetikai szabályozás – követelmények online fórum 2023
2): 1. melléklet a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelethez
