Korábbi számunkban röviden ismertettük a 2023. december 1-én életbe lépett jelentős változásokat a 1996. évi LXXXI. törvényben (Tao tv.). Új fogalmak jelentek meg, változott a támogatás intenzitás, az elszámolható költségek köre, a dokumentálás.
A TAO kedvezmény 2017. óta ad lehetőséget, hogy az arra jogosult vállalatok támogatást kapjanak az energiahatékonysági célú beruházásaiknál. Bár az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatban számos bizonytalanság volt mind energetikai, mind adózási szempontból, a törvényi háttér a szakpolitikai intézkedés első 6 évében alig változott. 2023. december 1-ével azonban több pontosítás, új részletszabály lépett életbe, melyek bár néhol csökkentik az elszámolható költségek körét, vagy növelik a dokumentációs terheket, összességében azonban egyértelművé teszi az TAO kedvezmény lehetőségeit.
- Új fogalomként jelenik meg az „alternatív beruházás, felújítás” fogalma (4.§ 2 a. pont), amit a támogatandó beruházás, felújítás helyett az adózó megvalósított volna. Ennek pontos meghatározása nagyon fontos lesz az elszámolható költség meghatározása során, a különböző eseteket definiálja is a törvény:
- A szokásos gyakorlatnak megfelelő beruházás, felújítás: ez lényegében egy kevésbé energiahatékony, olcsóbb beruházás, ami az energiahatékonysági követelményeknek éppen megfelel – ha van olyan.
- Ugyanazon beruházás, felújítás, de egy későbbi időpontban végrehajtva.
- A meglévő eszköz megtartását lehetővé tevő beruházás, felújítás.
- Lízing formájában végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony tárgyi eszközök lízingelésére irányuló beruházás, felújítás.
- Új fogalomként jelenik meg a „primerenergia” fogalma (4§ 29 a. pont), ami az épületekhez kapcsolódó beruházások, felújítások esetében kap szerepet, valamint értelmezhetőbbé válik az „uniós szabvány” fogalma (4.§ 34 b. pont).
- Az egyes projektek ezentúl 3 fő kategóriából kerülhetnek ki, az elszámolható költség meghatározása mindegyik esetben más:
- a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő beruházások, felújítások: elszámolható költség a teljes bekerülési érték, vagy értéknövekedés, ha nincs olyan alternatív beruházás, felújítás, ami az adótámogatás nélkül megvalósulna (22/E.§ (4) bekezdés, a) pont);
- azon beruházások, amelyek nem kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését segítik elő: elszámolható költség az alternatív beruházáshoz, felújításhoz viszonyított többletköltség (22/E.§ (4) bekezdés, b) pont, (4a) bekezdés);
- energiahatékonysági célokat szolgáló, épületre irányuló beruházások, felújítások: elszámolható költség az energiahatékonyságot növelő beruházás, felújítás teljes bekerülési értéke (22/E.§ (12)-(13) bekezdés).
Az igénybevehető kedvezmény mértéke az egyes kategóriák esetében eltérő:
| a) | b) | c) | ||
| Budapest | kisvállalkozás | 50% | 50% | 35% |
| középvállalkozás | 40% | 40% | 25% | |
| nagyvállalat | 30% | 30% | 15% | |
| Más régiók | kisvállalkozás | 50% | 65% | 35% |
| középvállalkozás | 50% | 55% | 25% | |
| nagyvállalat | 45% | 45% | 15% |
Az igénybevehető kedvezmény maximuma minden esetben 30 millió euróra emelkedett.
- Enyhült a szabályozás azon projektek esetében, amikor uniós szabvány ír elő minimumkövetelményt. Ezentúl igénybevehető az adókedvezmény, ha a beruházás, felújítás a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal befejeződött (22/E.§ (8) bekezdés a) pont).
- Új tiltások is megjelentek: nem vehető igénybe adókedvezmény, ha a beruházás, felújítás kapcsolt energiatermelés, távfűtés, távhűtés támogatására irányul (22/E.§ (8) bekezdés g) pont), illetve, ha a beruházás, felújítás fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő eszköz (például gázkazán) telepítésére irányul (22/E.§ (8) bekezdés h) pont).
- Minimumkövetelmények társulnak az épületre irányuló beruházások, felújítások által elért eredményekhez, melyek az épület primerenergiában mért energiahatékonyságához kapcsolódnak:
- meglévő épületekre vonatkozó beruházás, felújítás esetén legalább 20%-os javulást kell elérni a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,
- épületgépészeti rendszer, illetve a külső térelhatárolók valamely eleme telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10%-os javulását kell elérni a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,
- új épületek esetén legalább 10%-os javulását kell elérni a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó küszöbértékhez képest.
- Épület esetében plusz dokumentációs igény, hogy rendelkezni kell a beruházást, felújítást megelőző állapot energetikai tanúsítványával, a beruházás előtti energiamegtakarítás becslést alátámasztó tanúsítvánnyal, valamint a megvalósult energiamegtakarítást igazoló tanúsítvánnyal (22/E.§ (16) bekezdés).
Összeségében elmondható, hogy a többletköltség számítás elvének széles bevezetése miatt szűkült azon projektek köre, ahol ez a támogatási forma jelentős segítséget nyújthat. Továbbra is érdemes azonban vizsgálni nagy beruházási összegű projekteknél, technológiai beruházásoknál, komolyabb épületfelújítások esetében.
Az EnergyHub piacvezető auditor vállalatként a potenciális projektek feltárásában, auditálásában, a különböző támogatási programokkal kapcsolatos tanácsokkal is tudja támogatni ügyfeleit.
Kérdés esetén dedikált mérnök kapcsolattartó kollégáink állnak rendelkezésükre.
Baráth Géza
