Mire számíthatunk ebben az évszázadban? Sikerül teljesítenünk a globális éghajlatvédelmi célokat? Szerencsére ezen kérdések nagy szervezeteket is megmozgatnak, így a „World Energy Outlook”1-ból (WEO) szemlézve néhány gondolatot mi is összefoglalunk a fenti kérdések megválaszolására.
A tudományos alapossággal készült WEO kiadvány a világ energiaiparának jövőjét 3 különböző, 2050-ig, illetve 2100-ig terjedő forgatókönyv mentén mutatja be. Mindezt úgy, hogy figyelembe veszi a bizonytalan körülményeket és folyamatokat, amelyekkel nap, mint nap szembesülünk mi is (mint például a háború okozta piaci változások, gyártási kapacitások, demográfiai adatok, GDP alakulások).
Miért különleges 2050, vagy a teljes évszázad és milyen mérföldkövekhez kellene eljutnunk? 2015-ben 196 ország fogadta el a Párizsi Megállapodást. A megállapodással az országok elkötelezték magukat azon cél mellett, hogy a hőmérséklet emelkedését 1,5°C-kal korlátozzák az iparosodás előtti szinthez képest, továbbá 2050-re egyes országok vagy kontinensek teljesen karbonsemlegesek legyenek.
A WEO 3 forgatókönyve az energiával és az éghajlattal kapcsolatos regionális és állami törekvések mellett ipari sztenderdeket, stratégiákat is figyelembe vesz, mint például a gyártási kapacitások lehetséges alakulása vagy a megvalósulás helye. Az alábbiakban bemutatásra kerül a 3 forgatókönyv, majd az 1. ábrán látható a CO2 kibocsátás és a hőmérsékletemelkedés alakulása szcenáriónként.
A 3 forgatókönyv
A már rögzített szakpolitikák forgatókönyve (STEPS – Stated Policies Scenario): Azt az állapotot, illetve vélhető jövőbeni állapotot mutatja, ami a jelenleg érvényes szabályozásokkal érhető el. Többek között ilyen szabályozások és lépések például (csak hogy néhányat említsünk):
- Az elmúlt évben az Európai Unió megerősítette éghajlatvédelmi ambícióit, új célkitűzésekkel a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság terén.
- Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS, emission trading system) reformja, új ETS létrehozása az épületek és a közúti közlekedési ágazatok számára (ETS 2).
- Importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM: Carbon Border Adjustment Mechanism) bevetésének előkészítése.
A bejelentett vállalások forgatókönyve (APS – Announced Pledges Scenario): Azt feltételezi, hogy az egyes kormányok teljes mértékben és időben megvalósítják azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket már bejelentettek. Azon vállalatokat (és egyéb érdekelt feleket) és intézkedéseiket is figyelembe vették, amelyek célkitűzései hozzájárulnak az egyes országos célok eléréséhez.
Nettó zéró kibocsátás 2050-re (NZE – Net Zero Emissions by 2050): Ez az a forgatókönyv, amely bemutatja, hogyan lehetne korlátozni a globális hőmérsékletemelkedést az iparosodás előtti szinthez képesti 1,5°C-ra.
Az 1. ábrán látható, hogy az NZE forgatókönyv teljesíti a globális célokat, 2050-re karbonsemlegességet és 1,5°C alatti hőmérsékletemelkedést mutat, melyet a hagyományos tüzelőanyagok minimálisra csökkentésével, az elektrifikáció, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások növelésével érnének el. Számszerűen közel 7.000 GW beépített teljesítmény növekedést feltételez szél- és napenergiából.
1. ábra: CO2 kibocsátás és hőmérséklet emelkedés alakulása a különböző szcenáriók szerint2
Mire számíthatunk 2030-ban?
- Közlekedés: A WEO szerint a közlekedésünkben nagy változás fog bekövetkezni. 2021-ben 25-ből 1 újonnan eladott személygépjármű elektromos volt. 2030-ban a várható szakpolitikai intézkedések által már minden második új eladás elektromos autó lesz a világon.
- Villamos energia: A jelenlegi szabályozások mellett a napelemes rendszerek még nagyobb térnyerése várható. 10 éve a világon az összes termelt villamos energia fosszilis forrásból származott, 2030-ra ez 40%-ra fog csökkenni.
- Lakossági fűtés: A fosszilis (például gáz) alapú hőtermelés helyett a hőszivattyúk széleskörű elterjedésére számít a WEO.
- Energiaiparhoz kapcsolódó beruházások: A világon várhatóan háromszor több lesz a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beruházások száma, mint a fosszilishoz.
- Energiamix átalakulása: A szén-, gáz- és az olajfelhasználás 2025-2030 között fog tetőzni világszinten, ahogy ezt a 2. ábra is mutatja. Ezt követően fokozatosan visszaesik a felhasználás intenzitása, de szükségünk lesz ezen energiaforrásokra a jövőben is.
Az energiamix átalakulásának következménye az ellátás diverzifikálódása, annak érdekében, hogy az energiabiztonság ne sérüljön. Nem csak az ellátási láncra kell irányítani minden figyelmünket, ahhoz, hogy ez a sokféleség megvalósuljon elengedhetetlen:
- a technológiai innováció,
- az ásványanyag kitermelés,
- az újrahasznosítás,
- és mindezekhez kapcsolódóan egy jól kialakított, rendszerbe szedett stratégia.
2. ábra: Fosszilis energiahordozók fogyasztása 2000-2050 között2
A WEO üzenetei
Az energiaipar továbbra is rendkívül érzékeny marad a változásokra, ugyanakkor hatékony eszközök állnak rendelkezésünkre az energiabiztonság javítására és a kibocsátások kezelésére.
A teljes világot tekintve Kínának van a legnagyobb hatása az energiaiparra. Az elmúlt években teljesen átalakította az energetika világát, de Kína is változik. Egyre inkább eltolódnak a megújuló energiaforrások irányába, valamint ők rendelkeznek a legjelentősebb napelem gyártási kapacitással, amely kedvező hatással lehet az átalakuló energiaipari beruházásokra és a napelemparkok még nagyobb térnyerésére.
Ezzel párhuzamosan változik a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása is. A hagyományos tüzelőanyagok felhasználása 2030-ig eléri a maximumát. Az elmúlt időszak alaposan felborította a gázpiacokat, az ellátásbiztonság szinte veszélybe került, az árak elszálltak, ezáltal az orosz gázimportőrök megoldások után kutattak, melyre az LNG-hez köthető projektek jelenthetik a kiutat.
Nincs még veszve a 1,5°C-os hőmérsékleti cél elérése, ehhez azonban a kijelölt irányban feszített tempóban kell haladni, ugyanakkor, ha a világ részekre szakad, az nagyon megnehezítheti, hogy képesek legyünk megfelelni az éghajlati és energiabiztonsági kihívásoknak.
Varga Nóra
1A World Energy Outlook (WEO) a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) minden évben megjelenő összefoglaló kiadványa, amely összefoglalja az energiakereslet- és kínálat aktuális világszintű trendjeit és kritikai elemzést ad arról, hogy a folyamatos változások mit jelentenek az energiabiztonság, a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés szempontjából.
Forrás:
