A Dr. Hawkins által részletezett elengedés egy olyan egyszerű és hatékony módszer, melynek segítségével felszámolhatjuk a szeretet, az öröm, a siker, az egészség, sőt még a megvilágosodás belső gátjait is. Bár dr. Hawkins gyakran nevezi az elengedést „technikának”, mégis inkább egy az emberi természetbe kódolt, gyakran öntudatlanul is megélt belső elmozdulásról van szó.

Ha ezt egyszer tudatosan végigkísérjük, olyan eszközzé alakíthatjuk, amelynek az élet bármely területén hasznát vehetjük, legyen az fizikai vagy érzelmi egyensúly, kreativitás, pénzügyi siker, szakmai előmenetel, kapcsolatok, nemiség vagy spirituális növekedés. Az író az áhított szabadsághoz vezető, általunk gyakran nehéznek vélt utat kínálja. Az elengedés egy szabadabb élet térképét adja bárkinek, aki hajlandó az utat megtenni. Ahogy azt Dr. Hawkins elmagyarázza, a saját kicsinyes részünk ragaszkodik, kötődik a megszokotthoz, még ha az fájdalmas vagy eredménytelen is a számunkra. Dr. Hawkins világszerte elismert író, pszichiáter, orvos, spirituális tanító és tudatkutató. Sokéves munkássága során az volt a célja, hogy megtalálja a sokarcú emberi szenvedés enyhítését szolgáló leghatékonyabb módszereket. Gyakorlati szempontból az önátadás mechanizmusa (elengedés) bizonyult a leghatékonyabbnak.

Az alábbiakban azokról a főbb területekről olvashatunk, amelyek esetén változás előidézését szerette volna segíteni.

  • Fizikai téren: Az elfojtott érzelmek elengedése jótékony hatással van az egészségünkre, csökkenti a test vegetatív idegrendszerébe áramló energiatöbbletet.
  • A viselkedés terén: A negatív érzelmek és a szorongás folyamatos csökkenésével, egyre kevésbé kell olyan külső tényezőkhöz, kedélyállapot javítókhoz fordulni, mint az alkohol, a drog vagy más egyéb káros szenvedélyek.
  • A személyes kapcsolatok terén: A negatív érzelmek elengedésével a személyes kapcsolataink javulnak, növekszik a szeretetre való képesség, a konfliktusok száma pedig rohamosan csökken.
  • A tudatosság – Tiszta tudat – Spiritualitás terén: A negatív érzések elengedésével az egyén egyre nagyobb boldogságot, elégedettséget, békét és örömöt él át.

Az elengedés olyan, mint egy belső nyomás hirtelen megszűnése vagy, mint a nehezékektől való megszabadulás. Mindezt a hirtelen megkönnyebbülés és könnyűség érzése mellett a fokozott boldogság és szabadság érzete kíséri. Mindenhová magunkkal cipelünk óriási mennyiségben felhalmozott negatív érzés – hozzáállás -, és hiedelemtömeget. Ezektől a nyomásoktól nyomorultul érezzük magunkat, ami rengeteg betegségünk és problémánk alapja. Az önátadás állapota, vagy más szóval az önmagunk átadása azt jelenti, hogy egy adott területen mentesek vagyunk a negatív érzésektől, aminek köszönhetően a kreativitás és a spontenaitás szabadon, a belső konfliktusok zavaró hatása, illetve szembenállása nélkül nyilvánulhat meg. Hogy belső konfliktusoktól és elvárásoktól mentesek vagyunk, annyit tesz, hogy életünk többi szereplőjének a lehető legnagyobb szabadságot adjuk.

Az érzések kezelésének az Író 3 fő módját említi, mégpedig az:

  • Elfojtás (szupresszió és represszió)

Ezek a leggyakoribb módok, amivel lenyomunk és félretolunk egy érzést. A represszió során tudattalanul, a szupresszió során tudatosan tesszük mindezt. A tudatosan elfojtott érzések később ingerlékenységet, hangulatingadozást, feszültséget, nyak és hátfájást, álmatlanságot, magas vérnyomást okozhatnak. Tudattalanul azért fojtunk el, mert olyan sok a bűntudat és a félelem az érzéssel kapcsolatban, hogy tudatosan még csak nem is érzékeljük.

  • Kifejezés

Ezzel a mechanizmussal az érzést kieresztjük, kimondjuk, illetve testbeszédünkkel kinyilvánítjuk. Ez rengeteg konfliktushoz vezet, hiszen amikor másokra zúdítjuk a negatív érzelmeinket, akkor ők ezt támadásként észlelik és maguk is kénytelenek lesznek az érzelmeiket elfojtással, vagy kifejezéssel kezelni.

  • Menekvés (eszképizmus)

Az érzelmek elkerülése figyelemelterelésen keresztül, ez a szeszipar gerince, de a munkamániások útja is. Az eszképizmus, mint „a világ előli menekülés” a befelé figyelés elkerülésének egyik módja.

Az elengedés mechanizmusa arról szól, hogy tudatában vagyunk egy érzésnek, hagyjuk azt feljönni, vele maradunk és hagyjuk, hadd fussa a maga köreit anélkül, hogy meg akarnánk változtatni, vagy bármit is tennénk vele.  Ezt azt jelenti, hogy hagyjuk az érzést lenni és a mögötte meghúzódó energia kieresztésére összpontosítunk. A legelső lépés, hogy engedjük meg magunknak, hogy vannak érzéseink, anélkül, hogy ellenállnánk neki, félnénk tőle. Az ellenállás az, ami fenntartja az érzést. Amikor feladjuk az ellenállást vagy az érzés megváltoztatására tett kísérletünket, akkor az áthajlik egy másik érzésbe, amit már egy könnyebb érzés kísér.  Amikor elengedünk, hagyjuk figyelmen kívül a gondolatokat, csak magára az érzésre összpontosítsunk. A gondolatok csak az elme racionalizálásai, magyarázatot próbálnak adni az érzések jelenlétére. Egy érzés valódi oka az érzés mögött felgyülemlett nyomás. Szüntelen elengedéssel módunk van arra, hogy a szabadság állapotában maradjunk. Ezáltal rájövünk, hogy az érzéseink nem mi vagyunk, a valódi Én csupán megfigyelője ezeknek. A szerző készített egy tudattérképet, melyen az érzelmi skálákat osztályozta. Ezek alapján jellemezte végig az érzelmeket a szégyentől, egészen a megvilágosultság állapotáig.

A negatív érzések elengedésével folyamatosan tudunk felefelé haladni ezen a skálán, elérve ezzel, hogy minden tekintetben jobban érezzük magunkat. Az energiaszintünk a bátorság szintjén kezd el felébredni, tehát arra kell törekednünk, hogy e tudat szint alá lehetőleg ne kerüljünk. Az elengedés technikája egy beépített készség, mely minden ember szériatartozéka. Nem egy belső körnek szánt ezotéria, vagy titkos, okkult tudás. Minden ember alap természetének része. Annyira egyszerű, hogy talán nem is tűnik fontosnak vagy erőteljesnek. Tekintheted Isten vagy a természet ajándékának, vagy hibának a mátrixban, egy a lényeg: működik. Ha időt szánsz rá és kitartóan alkalmazod, meglepően gyorsan lesz eredménye.

EnergyHub