Az épített környezet az a hely, ahol élünk és ahol időnk nagy részét töltjük. A gazdaság szempontjából kulcsfontosságú ágazat, amely a globális GDP nagyjából 10%-át adja, ugyanakkor a kibocsátás, az erőforrás-felhasználás és a földhasználat változásának egyik fő mozgatórugója.
Az épített környezet a globális végső energiafelhasználásnak több mint 33%-át teszi ki, a globális energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak pedig közel 40%-át termeli. A népességnövekedés és az urbanizáció a városi infrastruktúra hatalmas növekedését teszi szükségessé. A fenntartható épített környezet körkörös, hosszú élettartamú, rugalmas, alkalmazkodóképes, összeszerelhető, szétszerelhető, újrafelhasználható és hasznosítható, valamint figyelembe veszi a jövőbeli éghajlati kockázatokat. Alacsony CO2-kibocsátású, kis hatású, nem mérgező anyagokat használ, és a felhasznált erőforrásokat (a helyszínen vagy más helyszíneken felhasznált anyagokat és termékeket) hasznosítja. Megújuló energiával működik, fenntartható vízfogyasztást biztosít, és növeli az emberek jólétét és biztonságát. A zöldterületek, a természetes biológiai sokféleség és a természetalapú megoldások növelik az ellenálló képességet, a jólétet és a társadalmi kapcsolódást. A fenntartható és megosztott mobilitást helyezi előtérbe.
Most fontosabb, mint valaha, hogy figyelembe vegyük a városi épített környezetbe történő beruházások hosszú távú értékteremtését. Számos eszköz és iránymutatás létezik, de elengedhetetlen annak intézményi és irányítási szempontjait is megvizsgálni, hogy a városok, az üzleti élet és más érdekeltek hogyan tudnak együttműködni a fenntartható épített környezet víziójának megvalósítása érdekében.
Végső soron az a cél, hogy az épített környezet a körforgásos gazdasági modellt alkalmazza, CO2-mentes, befogadó, rugalmas és egészséges legyen az emberek és a bolygó számára. Az alábbiakban bemutatott elvek azt szemléltetik, hogyan nézhet ki a fenntartható épített környezet.
Tervezés – A felhasználók egészségének előtérbe helyezése
- A lakók egészsége és jóléte fontos szerepet játszik és egyre inkább központi szerepet kap az épületek tervezésében és az építésben. Az épületeket úgy tervezik, hogy kényelmes, biztonságos és védett terek legyenek, amelyek elősegítik a pozitív társadalmi interakciókat, az egészséges és aktív életmódot, a koncentrált munkát, a pihenést és a kikapcsolódást.
- Szigorú előírásokkal csökkenthetjük a veszélyes anyagok használatát az épített környezetben. Csak olyan anyagokat használjunk, amelyek nem jelentenek egészségügyi kockázatot.
- A környezeti és háztartási levegő szennyezés csökken a szakpolitikák és a beruházások következtében a tiszta mobilitást és közlekedést támogatják.
- A tiszta háztartási energia és más innovációk támogatása.
- Javított hulladékgazdálkodás, zajkezelés, optimális hőmérséklet.
- Hőmérséklet-szabályozás és a napfényhez való hozzáférés megteremtése.
Infrastruktúra – Az épületek karbon lábnyoma
- Az épületek és az infrastruktúra környezeti lábnyomát a lehető legkisebbre kell csökkenteni.
- Az épületek saját energiát termelnek a helyszínen megújuló forrásokból, melyek felhasználásával biztosítják a vízkezelő berendezések működéséhez szükséges energiát.
- Minden épület nem mérgező és fenntartható forrásból származó építőanyagokból épül.
- A természetes rendszerek, mint például erdők és vizes élőhelyek, mint alapvető infrastruktúra egyre inkább felértékelődik. A zöld infrastruktúra segít a csapadékvíz elvezetésben és a levegőminőség javításában.
- A városi területeket úgy kell megtervezni, hogy biztosítsák a zöldterületek elérhetőségét, összekötve az embereket a természettel, biztosítva az ezzel járó fizika és pszichológiai előnyöket.
Körkörös gazdasági modell – Minimális fogyasztás és hulladék
- A körkörös gondolkodás egyre inkább elfogadott az épített környezet üzleti modelljeiben.
- Az egyes szakpolitikai ösztönzők és az innovációk drasztikusan támogathatják az épületek anyagfelhasználásának drasztikus csökkentését.
- Az új épületeket úgy kell tervezni, hogy növeljék a felújításra és az újrahasznosításra való alkalmasságukat.
- Ösztönözni kell a másodlagos és a megújuló építőanyagok alkalmazását, amelyek modulárisak és lebonthatók.
- Építőanyagokra vonatkozó útlevél bevezetése, mellyel információkat gyűjthetünk anyagokról, felhasználásról lehetővé téve a megbízható életciklus-értékeléseket.
Példák a nagyvilágból
Rotterdam színház és a koncertterem
Célja, hogy 2030-ra klíma- és karbonsemlegessé váljon. Ennek a törekvésnek a részeként egy “élő tetőt” hoznak létre az épület tetején, amely tiszta energiát termel (napelemek segítségével) és elősegíti a fenntartható vízhasználatot. Vízügyi tervet dolgoztak ki, hogy okosan kezeljék mind a vízfelesleget, mind a vízhiányt. Ez az élő tető javítja a vízvisszatartást és csökkenti a városi hőszigethatást. A projekt magában foglalja egy innovatív földalatti esővíztároló szerkezet kialakítását is. Ez a tárolórendszer földalatti pufferként működik, amely visszatartja a felesleges vizet, és aszályos időkben pótolja azt.
Norvégia energiapozitív irodaépület
A 8 emeletes épület a működési szakaszában több energiát termel, mint amennyit az építőanyagok előállítása, az építés, az üzemeltetés és az ártalmatlanítás során fogyaszt. Az város ikonikus épületét úgy tervezték, hogy a napenergia optimális felhasználását biztosítsa, amelyet a tetőn elhelyezett fotovoltaikus panelek gyűjtenek be. Az épület jól szigetelt, nyitott alaprajzú, a levegőelosztás pedig energiahatékonyan történik. Az épület betonszerkezete “energiaakkumulátorként” szolgál, amelyben a nyáron megtermelt energiát a hidegebb téli hónapokra termikusan tárolják. Norvégiában már szorgalmazzák, hogy nulla CO2-kibocsátású építkezések legyenek, amelyeken a berendezéseket vagy elektromos árammal, vagy fosszilis tüzelőanyagoktól mentes üzemanyagokkal működtetik.
Madrid önkormányzati épületei
2017-ben indították el az önkormányzati épületekben az energiagazdálkodási rendszert. A rendszer lehetővé teszi az energiafogyasztás valós idejű nyomon követését és elemzését, hogy korrigálni lehessen a nem megfelelő hatékonyságot, ezáltal költségmegtakarítást és CO2-kibocsátás csökkenteni. Az energiaszolgáltatás irányítóközpontjának köszönhetően az információk elemzése, valamint a rendellenes energiafogyasztás azonnali reagálása javítja az üzemeltetési teljesítményt.
A rendszer megkönnyíti a valós idejű energiafigyelést, a keresletkezelést, az elemzést és a jelentéstételt, valamint az energiaauditokat és a diagnosztikát a fejlesztési területek azonosítása érdekében. Az első szolgáltatás elindítása óta 65 épület energiaszolgáltatásai kezelhetők az irányítóközpontból. Az alkalmazott technológia nem csupán jelentős energiamegtakarítást eredményez, azaz csökkenti a közkiadásokat hanem jelentősen csökkenti a légkörbe kerülő CO2-t is. Hozzájárul az új generációk környezettudatosságának erősítéséhez is, ami elengedhetetlen a fenntartható jövő biztosításához.
Hugyecz Balázs
