Áprilisban az EnergyHub vezetőségének jóvoltából minden munkatársunk elvégezte a Legelsősegély Alapítvány által tartott tanfolyamot, amelynek köszönhetően azóta mindannyian tudjuk, hogy melyek a legfontosabb és legsürgősebb teendők, ha a környezetünkben valakit eszméletlen állapotban találunk. Úgy gondoltuk, hogy ez van annyira fontos ügy, hogy mások figyelmét is felhívjuk rá, annál is inkább, mert nagyon jól illeszthető a vállalatok ESG-kötelezettségeibe. Haász Gáborral, a Legelsősegély Alapítvány alapítójával és Tóth Zoltánnal, az EnergyHub ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Gábor, mi hívta életre a Legelsősegély Alapítványt?

(H.G.): 10 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy spontán beszélgetés alkalmával egy doktor úr megjegyezte, hogy napi 70 ember hal meg naponta Magyarországon hirtelen szívhalálban. Természetesen megdöbbentett a szám, és ki is fejeztem a sajnálatomat, de nem nagyon értettem, hogy ehhez nekem mi közöm lehet. Majd elmondta azt is, hogy ehhez nem kell betegnek, öregnek lenni, bármikor, bárkivel, bárhol megtörténhet, akár velem vagy a környezetemben lévőkkel is. Mondtam neki, hogy nyilván, ha ilyet észlelek, természetesen azonnal hívom a mentőket. Felvilágosított, hogy a mentő nem ér oda négy perc alatt, pedig ilyen esetben az idő kritikus tényező az életben maradás esélyének szempontjából. Ha ilyen esetben valaki azonnal tud tenni valamit, azzal jelentősen növeli az esélyét annak, hogy a bajba jutott túléli a hirtelen szívhalált, és az életminősége sem változik meg. Ilyenkor tehát a civil emberek dolga a segítségnyújtás, rajtunk múlik, milyen esélye van annak, akivel ez megtörténik, amíg megjön az orvosi segítség. Ennél a pontnál éreztem, hogy ezt a témát nem tudom lepattintani, de már nem is akartam. Amikor belegondolsz, hogy ez bármelyik családtagoddal, barátoddal és veled is megtörténhet, rájössz, hogy nem várhatsz arra, hogy a problémát majd megoldják mások. És amikor elhangzott a szám, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság, – akkor még – csak 0,3%-a* tud és mer ilyen esetekben segíteni (és ez az arány még ma is csupán 5%), az még megdöbbentőbb volt, hiszen ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen esélytelen vagy, hacsak nem egy kórházban vagy az orvosnál leszel rosszul.

*(forrás: Nemzetközi Vöröskereszt)

– Hát ez valóban döbbenetesen alacsony szám…

(H.G.): Utána hozzátette azt is, hogy ez Nyugat-Európában 40–60% között van, a skandináv államokban, például Norvégiában pedig majdnem 100%. Úgy voltam vele, hogy ennyire nem lehetünk lemaradva, és azt javasoltam neki, hogy fogjunk össze, ő adja hozzá a szakmai hátteret, én pedig mozgósítom a kapcsolataimat. Hozzunk létre egy alapítványt, és változtassunk ezen a lehetetlen állapoton! Azt gondoltam, hogy ez pofonegyszerű lesz, hiszen ha a felelős emberi gondolkodásra alapozunk, akkor ennek az ügynek mindenkinél valahol elöl kell lennie preferenciában. És mindenki belátja majd, hogy ezek tényleg sokkoló számok. De legnagyobb megdöbbenésemre, a megkeresett neves cégek vezetői közül nagyon kevesen gondolták úgy, hogy ennek érdekében nekik is tenniük kellene valamit. Valahogy mintha nem érezték volna át, hogy ezt nem lehet letolni az orvosokra, a mentősökre, ez a mi dolgunk. Az, hogy naponta 70 ember így hal meg, szerintem nagyon sokkoló, de valahogy a sokkolás ezidáig nem igazán működött.

– Zoli, téged mi késztetett cselekvésre ezügyben?

(T.Z.): Az EnergyHub-nak, mint tanácsadó cégnek mindig is az ember jelentette és jelenti a legnagyobb értéket. Ehhez különösen hozzájárul az, hogy nálunk az emberi erőforrásból teremtjük az értéket, az emberi kreativitásból és szakmai tapasztalatból segítünk cégeknek, hogy hatékonyabban működjenek. Ezért a legfontosabb feladataink közé tartozik, hogy szakmai csapatunknak biztosítani tudjuk a legjobb munkakörülményeket. Nyilván munkavállalóink számára fontos, hogy hol helyezkedik el az iroda, milyen a fizetés, és talán sok minden más is, de aztán ott vannak mindemellett az értékrendbeli kérdések is. Nálunk az, hogy milyen értékek mentén éljük az életünket, évek óta kulcskérdés. Amikor én erről az Őrangyal programról először hallottam, nyilván elsősorban az ugrott be, hogy a saját kollégáim esetében is mennyire fontos értéket tudnék azzal bemutatni, ha egy ennyire önzetlen tanfolyam elvégzésére késztetném őket, hiszen miután ezt a tanfolyamot elvégzik, mindenkinek képesek lesznek segíteni, ha baj van, kivéve saját maguknak.

Ami viszont a képzést követően egy sokkal nagyobb fókuszt adott ennek a témának, az az, hogy az elmúlt években az ESG egyre fontosabbá válik a cégeknek, beleértve a mi partnereinket is. Mi, mint EnergyHub nagyon régóta foglalkozunk az ESG-nek az E (Environmental/környezeti) betűjével, hiszen mi egy energiahatékonysággal foglalkozó cég vagyunk. Erről rendszeres konzultációkat folytatunk a nagyvállalati és középvállalati partnereinkkel, akik az ügyfeleink. Ezekből a beszélgetésekből egyértelműen kiderül az is, hogy az S (Social/társadalmi) és a G (Governance/irányítási)betűkhöz tartozó tartalmak megtalálása az ESG-jelentésük és fenntarthatósági riportjaik számára nehézség okoz.

Míg egyébként a környezetvédelem, az éghajlattal kapcsolatos kérdések már 6-8 éve az első három közéleti téma között szerepelnek, addig ez a social oldali kérdés még csak most kezdi bontogatni a szárnyait. Azt tapasztalom, hogy rengeteg olyan cégvezető van, aki keresi, kutatja az olyan lehetőségeket, amelyek jól felvállalhatóak, jól skálázhaztóak, könnyen megvalósíthatóak, és mégis egyértelműen az S betűről, a szociális érzékenységről tesznek bizonyságot. Úgyhogy mi azzal, hogy ezt felvállaljuk, nemcsak egy saját cégen belüli motivációt adtunk, hanem a partnereinknek is szeretnénk segíteni abban, hogy egy jól megfogalmazható, jól kidolgozott, komoly szakembereket felvonultató, értékes programot szerepeltethessenek az ESG-jelentésükben.

– Gábor, hogyan működik az Alapítvány?

(H.G.): Az alapítvány alapvetően felvilágosít, illetve oktat. Az oktatásokat cégeknél, önkormányzatoknál, de főleg iskolákban, kilenc éves kor fölött, tehát harmadik osztálytól végezzük. Az oktatóink a Semmelweis Egyetem által képzett trénerek.

A képzést úgy építettük fel, hogy azt a leggyorsabban, céges környezetben is, akár néhány négyzetméteren be tudjuk mutatni és gyakoroltatni, nagyon hatékonyan, arra fókuszálva, hogy az ilyen helyzetekben melyek a legfontosabb teendők. Külön figyelmet fordítunk ennek a pszichológiai részére is, mert az a tapasztalatunk, hogy sokan lesokkolódnak az újraélesztéstől, még magától a szótól is. Komoly hangsúlyt fektetünk a másfél órás (2 x 45 perc) képzésben arra, hogy megértessük az emberekkel, hogy itt keringésfenntartásról van szó, nem tudnak hibázni, bármit tesznek, biztos, hogy sokkal nagyobb esélye lesz annak az életben maradásra, aki bajba került, mintha nem nyúlnának hozzá.

– Hány főt tudtok egy foglalkozás alkalmával kiképezni?

(H.G.): Optimális esetben harminc főt tud egyszerre hatékonyan képezni a tanfolyam alatt két oktató.

Mondtad, hogy az iskolásokat is megcéloztátok. Hogy kerül kiválasztásra, hogy mely iskolákhoz mentek?

(H.G.): Iskolákat tulajdonképpen eddig a környezetünkből választottunk. Például a Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában az egész iskolát, a tantestülettel együtt, a szülők egy részét is beleértve megtanítottuk a legfontosabb mozdulatokra. Mára van egy olyan programunk, hogy „Legyél az … osztály (pl. 4. b osztály) őrangyala!” Ebben az esetben, mondjuk, egy cég vagy magánszemély egy iskola valamelyik osztályának megfinanszírozza, hogy a tanulói megkapják a képzést.
Több olyan cégvezető is van, aki azt az osztályt/iskolát, ahová a gyermekei járnak, kvázi megszponzorálta. Ennek visszajelzése természetesen a cég felé is megtörténik, illetve bemutatásra kerül a saját havi online Őrangyal magazinunkban és internetes felületeinken. Kiemelt szerepet szeretnénk szentelni a közösségépítésnek! Mindenki, aki elvégzi a képzésünket kap tőlünk egy tanúsítvány. (ide jön a logó) Tehát az „Őrangyalok vagyunk” minősítést kiteheti egy család, egy osztály, egy pékség, egy cég, egy bolt, egy benzinkút, egy ügyvédi iroda, de akár egy bevásárlóközpont vagy irodaház is. Így aki ezt logót meglátja valahol a jövőben, az biztonságban érezheti magát, mert tudja, hogy az adott helyen, ha bármi történne vele, biztos, hogy azonnali segítséget kap. Nagyon hiszünk ennek az erejében. Nem titkolt szándékunk, hogy akár egész településeket vonjunk be céges támogatókkal a programba. Nagyon markánsan tudnánk változtatni így az elején említett számokon, és ez hatalmas előrelépés lenne az egész országnak és saját életben maradási esélyünknek!

Miben nyilvánul meg az együttműködésetek?

(T.Z.): Az együttműködésünk alapvetően abban nyilvánul meg, hogy a programot bemutatjuk az összes partnerünknek, és amennyiben a partnereink részéről erre igény mutatkozik, akkor összekötjük őket a Legelsősegély Alapítvánnyal. Ehhez felhasználjuk az összes kommunikációs csatornánkat, beleértve ezt a GoGreen Magazint, a Linkedin-oldalunkat, és egy dedikált nagykövetet is rendelünk az EnergyHub részéről a programhoz, Kertész Dóra személyében.

Ezek szerint bízol a hozzád hasonló cégvezetők részéről a pozitív fogadtatásában.

Igen. Egyúttal szeretném felkérni őket, egyfajta kihívást intézve irányukba, hogy ha bárkinek van hasonló kezdeményezése, jól kommunikálható social programja, akkor azt küldje el nekünk, legyen erre egy közös platform, jöjjön létre egy „Social Hub”, ahol – hasonlóan az Őrangyal programhoz – ilyen szintű szociális érzékenységet tanúsító programok kerülhetnek bemutatásra. Amiből egyébként ugyanezek a vállalatvezetők adott esetben válogatni, illetve választani tudnak, évről évre mást és mást, hogy ezáltal is színessé és változatossá tegyék az ilyen irányú, szociális érzékenységgel kapcsolatos tevékenységeiket, ezzel is gazdagítva a vállalati kultúrát.

A Legelsősegély Alapítvány védnökei:

Dr. Vitályos Eszter, kormányszóvivő, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, országgyűlési képviselő, a program fővédnöke,

Prof. Dr. Gál János, Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika igazgatója,

Dr. Kovács József, korábbi kórházigazgató, jelenleg parlamenti képviselő, a Népjóléti Bizottság elnöke,

Krisán László, KAVOSZ Zrt. elnök-vezérigazgató

Az ESG-ről

„Számos érdekelt fél, köztük a kormányok, a befektetők és a pénzügyi szabályozók kiemelt figyelmet fordítanak a vállalatok nem pénzügyi teljesítményére is. Ennek egyik következménye, hogy egyre szigorúbbak a fenntarthatósággal kapcsolatos (ESG) jelentéstételre vonatkozó előírások.

A magyar ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény) célja, hogy a vállalatok azonosítsák és kezeljék működésük fenntarthatósági kockázatait, és erről az elvárt módon beszámolót készítsenek. Ez a transzparencia segíti a velük kapcsolatba lépő szervezeteket, különösen a pénz- és tőkepiaci szereplőket.

Az ESG-jelentés egy olyan dokumentum, amelyet a szervezet tesz közzé a nem pénzügyi teljesítményére vonatkozó lényeges információkról, magukban foglalva a különböző környezetvédelmi (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) szempontokat. Az ESG-közzétételek az információk széles körét tartalmazzák olyan területekről, mint például: üvegházhatású gázkibocsátás, energia- és vízfelhasználás, hulladékgazdálkodás, biodiverzitás, egészség és biztonság, sokszínűség, emberi jogok, adatvédelem vagy akár az üzleti etika témaköre.

Az ESG-jelentéstétel az ESG-transzformáció egyik kiemelt lépése, hiszen ösztönzi és segíti a vállalatokat a fenntarthatósági célok kitűzésében, a vállalat ESG teljesítményének mérésében, a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok kezelésében, valamint annak megértésében, hogy a szervezet miként teremt értéket környezete és érdekelt felei számára.”