A cikk az előző rész folytatásaként bemutatja a magyarországi szélerőművek fontosabb adatait, szerepét az ország villamosenergia-termelésében.
Hazai szélerőművek jellemzői
Magyarországon jelenleg 37 szélerőmű található, összesen 172 toronnyal. A szélerőművek többsége az előző cikkben leírtaknak megfelelően az ország északnyugati részén található. Az első villamosenergia-termelésre alkalmas, nagyobb teljesítményű szélturbina 2000-ben épült Inotán. Összesen 329 MW a hazai szélturbinák beépített teljesítménye, azonban mára 324,9 MW maradt üzemben. A legnagyobb összteljesítményű szélerőművek hazánkban: Kisigmánd (50 MW), Ikervár (34 MW) és Bőny (25 MW).
A szélerőművek üzembe helyezése hazánkban 2000-2011 között történtek, az átlagos koruk ~16 év. Hazánkban utoljára 2011-ben létesítettek szélerőművet. A 172 szélturbina többsége 2 MW teljesítményű egység, melyek toronymagassága 80-100 m körüli. A nagy szélturbinák esetén ma már egyre inkább 120-150 m a jellemző toronymagasság.
A szélerőművek kapacitásfaktora (az adott időszak alatt megtermelt nettó villamos energia és az ugyanazon időszak alatt folyamatos teljes teljesítményű üzem mellett megtermelhető energia aránya) hazánkban átlagosan 23% körüli, ami az EU-val (22,1%), valamint Németországgal (19,2%) összehasonlítva jó érték. Ennek az egyik oka, hogy az országban a szélerőműveket a lehető legjobb helyre telepítették, valamint, hogy hazánkban Európa nyugati részével összehasonlítva később kezdődtek a szélturbina telepítések, így a régi berendezések nem rontják le az eredményeket. Az európai viszonylatban is jó termelési eredmények ellenére az elmúlt 13 évben új kapacitás nem jelent meg a rendszerben.
Szélerőművek energiatermelése
Magyarország 2023. évi villamos energia-felhasználása 3,8%-kal csökkent a megelőző évhez képest a magasabb energiaárak és az enyhe tél hatására. A teljes éves felhasználás 45.994 GWh volt, mely 2017. óta a legalacsonyabb érték. A villamosenergia-termelés 34.895 GWh-t ért el, mely 2,4%-kal alacsonyabb a 2022. évi adatnál.
A megújuló energiaforrásokat tekintve a napenergia áll az első helyen. A napelemek beépített teljesítménye tavaly több, mint 1.600 MW-tal bővült, így a napenergia 38%-os növekedést követően 6.537 GWh-val járult hozzá hazánk ellátásához. Az országban tavaly előállított összes villamos energia 18,7%-a származott napenergiából, az 50 kW alatti háztartási méretű napelemes rendszerek pedig önmagukban 6,1%-ot értek el. A napenergia kapacitások tavalyi rekord mértékű bővülésével az időjárásfüggő megújuló energiaforrások már a villamosenergia-termelés több, mint 20%-át biztosították, azaz közel annyit, mint a gázerőművek.
A napenergiát követően a biomassza áll a második helyen, mely tavaly 1.123 GWh-val (3,2%) járult hozzá az ország energiatermeléséhez. Ez számottevő visszaesés a korábbi évekhez képest.
Magyarországon jelenleg 324,9 MW szélerőművi kapacitás van, ami a villamosenergia-termelés átlagosan 2%-át fedezi, azonban ezt a hazai potenciál jelentősen meghaladja. A szélerőművek 2023-ban 644 GWh villamos energiát termeltek, ami 1,8%-os aránynak felel meg. A beépített szélerőmű teljesítmény nem változott 2011. óta, így a termelésben sem volt lényeges eltérés. Az utóbbi 10 évben átlagosan 670 GWh villamos energiát termeltek. A szélturbinák építését ellehetetlenítő korlátozásokat a tavalyi év végén megjelent jogszabály-módosítás felszámolta ugyan, de még évekig nem számíthatunk új kapacitások piacra lépésére.
(forrás: MEKH)
(forrás: MEKH)
Jogszabályváltozások és a szélerőművek jövője
Magyarországon az új szélturbinák telepítését nem a természeti törvényszerűségek vagy a technológiai korlátok, hanem a jogszabályok tették lehetetlenné. A 2016. szeptember 15-én megjelent 277/2016. (IX. 15.) Kormányrendelet a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról. A rendelet olyan feltételrendszert írt elő szélerőművek létesítésével kapcsolatban, amely a beépítésre szánt területtől mért legalább 12 km-es védőtávolságot határoz meg. Figyelembevéve a hazai településszerkezeti rendszert, önmagában ez a szabály érdemben kizárta a szélerőművek létesítésére alkalmas helyszínek megtalálását. Ezt azonban tovább erősítette, hogy a szélerőmű elhelyezésére szolgáló ingatlan telekhatárától számított 1 km-en belül elhelyezkedő valamennyi ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulására volt szükség.
A rendelet továbbá meghatározta, hogy a szélturbinák magassága nem haladhatja meg a 100 m-t, illetve a szélerőművek teljesítménye nem lehet magasabb, mint 2 MW. Továbbá a szélturbinák létesítéséhez több olyan műszaki követelményt írt elő, melyeknek vagy nem tudtak műszakilag megfelelni, vagy amennyiben megfeleltek, a befektetés jóval alacsonyabb megtérüléssel járna más európai országokkal összehasonlítva.
- decemberében megjelent a szélerőművek telepítésére vonatkozó új szabályzás. A 650/2023. (XII. 28.) Kormányrendelet értelmében a beépítésre szánt területen és annak határától számított 700 m-es védőzónán belül nem lehet elhelyezni szélerőművet és szélerőmű parkot. Kivételt képeznek ez alól a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítására szolgáló ipari területek. A védőzónán kívül sem létesíthető szélkerék a kiváló termőhelyi adottságú szántók, a tájképvédelmi vagy a világörökségi és világörökségi várományos területek, az országos ökológiai hálózat övezetében.
A kormány könnyített térségeket jelölhet ki olyan területeken, ahol a szél energiaintenzitása 150 m-es magasságban meghaladja az 500 W-ot m2-enként. A kijelölés gyorsított engedélyezést jelenthet, ahol a környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság ügyintézési határideje legfeljebb 50 nap.
A kormány a zöldenergia fokozott hasznosítása érdekében nagymértékben enyhítette a szélkerekek létesítésének jogszabályi feltételrendszerét. Az előírt védőtávolság az európai gyakorlatnak megfelelően 700 m-re csökkent, megszűnt a pályáztatási követelmény, nem kell alkalmazni a szélerőművekre kiadható hatósági engedélyek számára és az engedélyezhető összes teljesítményre vonatkozó korlátozásokat sem.
A 2024. március 6-án megjelent rendelet szerint a második közzétételi eljárásban nem kapnak csatlakozási lehetőséget a hálózatra betápláló új, ipari méretű naperőmű projektek, valamint az új szélerőmű kapacitásoknak is egy része valósulhat csak meg: olyan szélerőművek vagy szélerőműparkok, melyek együttesen legalább 670 MW névleges teljesítményt tesznek ki és a közcélú hálózathoz való csatlakozásuk legfeljebb egy új hálózati csomópontban valósul meg. Összesen 1.359 MW csatlakozási igény jelentkezett a 400 kV-os feszültségszintre, és közülük kell legalább 670 MW-nak felcsatlakoznia Északnyugat-Magyarországon. Győr környékén fogják kijelölni azt a néhány km-es sugarú kört, ahol létrejöhetnek a szélerőműparkok. Ennek oka a szélviszonyok mellett az, hogy aránylag kis hálózatfejlesztéssel megoldható ekkora kapacitás csatlakoztatása. Az ország más térségeiben csak úgy létesülhetnek új szélerőművek, ha nem igénylik a betáplálási kapacitás növelését, vagy nem táplálnak be a hálózatba.
A magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A szélenergia fontos szerepet játszhat az ország energiaellátásának diverzifikálásában és fenntarthatósági céljainak elérésében a jövőben. A szélerőművek időjárásfüggő megújuló energiaforrásként hasznosan egészíthetik ki a lendületesen felfutó hazai napelemes termelést. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv a jelenlegi közel 330 MW telepített szélenergia kapacitás háromszoros mértékű bővülésével (1000 MW) számol 2030-ig.
A magas hatékonyság és környezettudatosság, valamint a helyben elérhető megújuló energiaforrások optimális kihasználása jelentősen javítja a környezeti és társadalmi mutatókat. Ezek a fenntartható energiarendszer legfőbb jellemzői. A telepítés helyének megfelelő kijelölése esetén az elérhető technológiák közül a szélerőműveknek lehet a legkisebb környezeti terhelése. Éppen ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a villamosenergia-termelés ezen technológiája Magyarországon is lényegesen komolyabb szerephez jusson.
Szabó Barbara Linda