Az Országgyűlés 2025. június 17-én elfogadta az ESG törvény újabb módosítását a 2026. évi költségvetési törvénycsomag részeként. A változások több ponton is könnyítik az érintett vállalkozások fenntarthatósági kötelezettségeit. A szabályozás célja továbbra is az, hogy segítse a hazai cégeket az európai ESG elvárások teljesítésében, miközben a túlzott adminisztráció helyett a gyakorlati felkészülést helyezi előtérbe.
Ki maradt kötelezett?
A módosítás legfontosabb eleme, hogy 2025-től jelentősen szűkül az ESG beszámolóra kötelezett vállalkozások köre. A törvényt ezentúl sokkal szűkebb vállalati körnek kell alkalmaznia. Azoknak kell 2026-ban beszámolót készítenie alatt, akik az üzleti évet megelőző két üzleti évben a fenntarthatósági szempontból kiemelt ágazatokban működnek, árbevételük meghaladja a 90 milliárd forintot, és legalább 500 főt foglalkoztatnak. A kis- és középvállalkozások pedig közérdeklődésű státuszuk ellenére sem válnak kötelezetté.
A már kötelezett szervezetek számára fontos átmeneti könnyítéseket is tartalmaz a módosítás. A 2024–2026 közötti üzleti évekre vonatkozó ESG beszámolók elkészítése során nem kell auditáltatni, és az elkészült jelentéseket pedig nem szükséges megküldeni a hatóságnak vagy közzétenni a vállalati honlapon. Ez lényegesen csökkenti az adminisztrációt, miközben lehetőséget biztosít a háttérmunka megerősítésére és az érdemi ESG stratégiák kialakítására.
Kinek kell részt vennie a beszállítói átvilágításban?
A mikro- és kisvállalkozások esetében a szabályozás külön figyelmet fordít az indokolatlan terhek elkerülésére: 2027. június 30-ig nem kérhető tőlük ESG adatszolgáltatás, és nem vállalhatnak ilyen irányú írásbeli kötelezettséget. Középvállalkozások esetén szintén kizárt a kötelezettségvállalás, bár önkéntes adatszolgáltatás kérhető tőlük. Ez lehetőséget biztosít a kisebb cégeknek az ESG területére való fokozatos belépésre, önkéntes alapon, piaci igényekhez és erőforrásaikhoz igazodva.
A fordított irányú, beszállítói láncokra vonatkozó kötelezettségek is rugalmasabbá válnak. Amennyiben egy közvetlen szállítónál ESG kockázat kerül azonosításra, és a korrekciós intézkedések ellenére a probléma nem szűnik meg, a vállalkozás a korábbi három hónap helyett már csak 30 napig köteles szüneteltetni a kapcsolatot, amennyiben nincs más, enyhébb beavatkozási lehetőség.
Mindezzel párhuzamosan az állami ESG minősítő rendszer is kialakításra kerül. Ez pedig a beszállítói kockázatok felmérését egyszerűsítheti, és egységes értékelési alapot teremthet a hazai vállalatok számára.
Szankciók
Fontos újdonság továbbá, hogy a módosított ESG törvény szigorúbban szabályozza az ESG közreműködők működését. Immár a jogosulatlan tevékenység felajánlása (például weboldalon) is szabálysértésnek minősülhet. Ez a rendelkezés a tanácsadási piac átláthatóságát és szakmai hitelességét hivatott biztosítani.
A mostani módosítások jól illeszkednek az Európai Unió egyszerűsítési törekvéseihez és tovább erősítik a hazai ESG szabályozás gyakorlatorientált megközelítését. A cél nem a formális megfelelés. Sokkal inkább az lenne fontos, hogy a vállalatok képesek legyenek azonosítani és kezelni a nem pénzügyi kockázatokat, ezzel is erősítve hosszú távú nyereséges működésüket és fenntarthatóságukat. A tudatosság és a felkészültség piaci előnynek számít, hiszen így tudnak csak élni a fenntarthatósági átállás kínálta támogatási lehetőségekkel.