2023 végén Magyarország az ESG törvény elfogadásával új alapokra helyezte és kiegészítette a fenntarthatósági jelentéstételt, a beszállítói láncok átvilágítását és az adatszolgáltatási kötelezettségek rendszerét. A módosító rendeletek és a társadalmi egyeztetés után 2025. június 17-én az Országgyűlés ismét felülvizsgálta a szabályozási kereteket. Ez hazánkban is a jogrend további finomítását eredményezte. A változtatások középpontjában az adminisztratív terhek mérséklése állt. Jelentősen szűkült a kötelezetti körbe tartozó vállalatok száma, a mikro- és kisvállalkozások 2027. június 30-ig mentességet kaptak a beszállítói átvilágítás alól, míg a középvállalatok esetében kizárólag önkéntes alapon történő adatszolgáltatás vált lehetővé. Átmenetileg megszűnt az ESG-beszámolók tanúsítási és közzétételi kötelezettsége is. Ugyanakkor a hatóság a már kötelezetté vált cégektől bármikor jogosult ezen dokumentumok bekérésére. A könnyítések tehát érezhetően csökkentették a kisebb vállalkozásokra nehezedő terheket. Mindezidáig azonban még nem rögzítették részletesen, milyen módon gyakorolhatja a hatóság az ellenőrzési és büntetési jogköreit.
A Bírságrendelet tartalma
A 2025. augusztus 21-én kihirdetett és szeptember elején hatályba lépett bírságrendelet azonban újabb mérföldkőnek számított az ESG-szabályozás hazai érvényesítésében. A Bírság rendelet kézzelfogható szankciós eszközökkel ruházta fel a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH), amely így ténylegesen felléphet a jogsértésekkel szemben. A rendelet három fő területet nevesít. A jogosulatlan ESG közreműködői tevékenység – például engedély nélküli tanácsadás vagy szolgáltatás kínálása – 200 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírsággal büntethető. Az adatigénylésre és adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok megsértése szintén felmerül, ahol az engedély nélküli vagy jogellenes adatkérés, illetve más szervezet jogtalan kötelezése akár az árbevétel 1%-áig, de legfeljebb 50 millió forintig szankcionálható. A hatóság felé elmulasztott adatszolgáltatás pedig 200 ezertől 2 millió forintig terjedő bírságot vonhat maga után. Végül, de nem utolsó sorban az adminisztratív kötelezettségek megszegését említi a rendelet. Az adatbejelentési, adatváltozás-bejelentési vagy ESG beszámolóval, minősítőkkel és szoftverekkel kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségek elmulasztása 200 ezertől 5 millió forintig terjedő büntetéssel járhat. A bírság megállapításakor a hatóság figyelembe veszi a jogsértés fenntarthatósági hatásait. Ezen túl az esetleges önkéntes helyreállító intézkedéseket is vizsgálja. Kimondja továbbá, hogy több jogsértés együttes fennállása esetén a maximális bírságok összeadódhatnak.
Miben segíthet egy tanácsadó?
Ez a szabályozási fordulat egyértelmű jelzést küld a piaci szereplőknek: az ESG immár nem csupán kommunikációs eszköz vagy reputációs kérdés, hanem jogszabályi kötelezettség is, amelynek megszegése súlyos, akár milliókban mérhető következményekkel járhat. A vállalatok számára a fenntarthatósági előírások betartása így nem pusztán társadalmi felelősségvállalás vagy imázsépítés kérdése. Jogi és pénzügyi kockázatról beszélünk, amely közvetlen hatással van versenyképességükre és jogszerű működésükre. Ezért érdemes képzett tanácsadó segítségét igénybe venni, hiszen így az esetleges problémák hatékonyan kiküszöbölhetőek. A hatóság üzenete világos: az ESG-szabályok olyan normák, amelyek betartása a jövőben a hazai vállalatok működésének egyik alapfeltételévé válik. Valamint elkerülhetőek a cég hírnevét érintő negatív „reklámok”, botrányok.
https://esg.energyhub.hu/
