Számos ponton változott az energiahatékonysági törvény: a változások érintik a kötelezetteket, a végső felhasználókat és a hitelesítő szervezeteket, valamint leírja a szervezett piac működésének szabályait is.
A hazai energiahatékonyság legfontosabb támogatási programja 2021 óta az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR). Az elmúlt 3 évben kialakultak a folyamatok: a kötelezettek (a villamosenergia-kereskedők, a földgázkereskedők, villamosenergia vagy földgáz egyetemes szolgáltatók, illetve az üzemanyag kereskedő cégek) számára előírja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az általuk kötelezően teljesítendő energiamegtakarítások mennyiségét. A végső energia felhasználók az EKR hatására egyre több intézkedést és beruházást indítanak, ezek eredményeit pedig az energetikai auditáló szervezetek általi auditálás és hitelesítés után értékesítik a kötelezettek részére.
Az EKR sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az indulása óta már több, mint 3.700 projekt megvalósulásához járult hozzá, és ezzel több, mint 5,5 millió GJ/év energiamegtakarítást ért el, ami az ország végső energia felhasználásának közel 0,7%-a, az előzetesen tervezett mennyiség másfélszerese.
Decemberben számos pontosítás, változás jelent meg a 2023. évi XCVIII. törvényben, melyek 2024. január 1-jével hatályba is léptek. Cikkünkben ezeket a változásokat vesszük sorra.
- Néhány paragrafus nem az EKR részletszabályait érinti: például számos ponton változott a MEKH feladatköre, és a közintézményeknek az éves jelentésükben már az általuk elért energiamegtakarításokról is adatot kell szolgáltatniuk (11/A. § c) bekezdés).
- Számos EKR-t érintő paragrafus pontosodott és átkerült a MEKH törvényből az energiahatékonysági törvénybe, így a jövőben eggyel kevesebb jogforrást kell vizsgálni. Ilyen például az „egyéni fellépés kezdete”, az „energiamegtakarítás” és az „első jogosult” fogalma (1.§ 2b., 11., 11a. pontok), vagy a MEKH online adatgyűjtő rendszerével kapcsolatos szabályok (15/A.§ (4a)-(4e) bekezdések).
- Pontosodott a kötelezettség meghatározása. A közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő kötelezettek kötelezettségének alapjába beleszámít az értékesítésen felül a saját célra történő felhasználás is (15.§ (1) bekezdés). Az energiát tovább értékesítő végső felhasználók esetében viszont az első végső felhasználó részére történő értékesítés az kötelezettségek megállapításának alapja (15.§ (2) bekezdés).
- A hitelesítő szervezetekkel szemben támasztott követelmény, hogy saját maguk ne minősüljenek kötelezettnek, és nem válhatnak saját maguk által hitelesített energiamegtakarítás első jogosultjává. Ez alól kivétel az az eset, ha a MEKH a hitelesítő szervezetet energiamegtakarítás pótlására kötelezi (15/A.§ (4) bekezdés).
- A lényeges hozzájárulás fogalmát már fél évvel ezelőtt megismerhettük, a módosítás előre vetíti, hogy ennek a kritériumait a 122/2015. (V. 26.) kormányrendelet fogja rögzíteni. Azonban cikkünk megjelenéséig ez nem jelent meg.
- nyarán írta elő a törvény, hogy az első jogosult személyéről a projekt megkezdését megelőzően kell írásban megállapodni. A módosítás most megengedi, hogy ez alól kivételt képezzen az az eset, amikor az energiamegtakarítás olyan intézkedésből származik, amelynél a lényeges hozzájárulás korábban megtörtént (15/B.§ (4) bekezdés).
- A hitelesített energiamegtakarítások értékesítésére új lehetőség a szervezett piac megjelenése. Az ezt definiáló törvényi paragrafus (15/B.§ (7) bekezdés) mellett megjelent a szervezett piacok működésének részletes szabályozása is a 122/2015. (V. 26.) kormányrendelet új, III/A. fejezetében.
- Új szabály, hogy azon 2026. január 1-től megkezdett intézkedésekből származó megtakarítások esetében, amelyeknél az intézkedés élettartama nem éri el a második kötelezettségi időszak végét, a MEKH a megtakarításokat a második kötelezettségi időszak végéhez arányosítva, csökkentett értékkel veszi figyelembe (15/D.§ (2a) bekezdés). Ez elsősorban a szemléletformáló intézkedéseket érinti hátrányosan, ezek értéke 2026-tól jelentősen csökkenni fog.
- Ezt ellentételezi, hogy a 2024. január 1. után lakossági és középületekben megkezdett projektek esetében, ha ezt a kötelezett előteljesítésként bankolja be, a MEKH a korábbi másfélszeres szorzó helyett kétszeres szorzót fog alkalmazni, ha annak élettartama eléri a második kötelezettségi időszak végét (2030. december 31.) (15/D. § (4) bekezdés).
- Enyhültek a hitelesítő szervezetekkel szembeni szankciók. A nem megfelelően megállapított energiamegtakarítások pótlására a határidő 180 napra emelkedett (15/D.§ (7a) bekezdés), eltiltást a MEKH pedig akkor alkalmaz, ha a hitelesítő szervezet 4 alkalommal 10%-nál nagyobb hibát vét az elszámolható energiamegtakarítás megállapítása során (15/D.§ (8) bekezdés).
- Újdonság továbbá, hogy a befizetett energiahatékonysági járulékok a támogatandó háztartások mellett ezentúl közintézményi épületek felújítására is felhasználhatók (15/E.§ (2) bekezdés).
Az EnergyHub piacvezető auditor vállalatként a potenciális projektek feltárásában, auditálásában, hitelesítésében, és a hitelesített megtakarítások értékesítésében is tudja támogatni ügyfeleit.
Kérdés esetén dedikált mérnök kapcsolattartó kollégáink állnak rendelkezésükre.
Baráth Géza
