Az Európai Unió egyik legfontosabb szakirányú prioritása, hogy az építőiparban is érvényesüljenek a körforgásos gazdaságra jellemző irányelvek és szempontok ösztönözve azt a folyamatot, amely az iparágon belül keletkezett hulladék lerakóban történő elhelyezésének csökkentésére irányulnak.
Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján Európában évente körülbelül 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezik, melyből legalább 600 millió tonna újrahasználható és újrahasznosítható nyersanyag kerül lerakókba.
Az építési-bontási hulladékok által okozott környezetvédelmi problémák nagyságát jól tükrözi az éves szinten keletkezett mennyiségük. Az Európai Unióban keletkezett teljes éves hulladéktömeg legnagyobb hányadát az építőipar adja. 2019-ben az építési és bontási hulladék az EU-ban keletkező összes hulladék 25-30%-át tette ki.
Az ilyen típusú hulladékok nagy „erőforrás-értékkel” bíró anyagokat tartalmaznak, mint például fémek, fa, üveg, beton stb. Ennek okán az Európai Unió az építési-bontási hulladékokat a nagy tömegük – térfogatuk és jelentős mennyiségük miatt kiemelt „hulladékárammá” minősítette és 2020-ig az Unióban termelődő mennyiség 70%-ának újrahasznosítását tűzte ki célul.
Az EU kiemelte az építési és bontási hulladékok fontosságát a körforgásos gazdaságra vonatkozó direktíváiban is. Az ilyen hulladékok köre egyike annak az 5 kiemelt területnek, amelyekkel az említett körforgásos gazdasági csomag foglalkozik.
A hasznosítás szintje jelentősen eltér – 10%-tól 90%-ig – a tagállamok között, ami azt mutatja, hogy a gyengébb teljesítményt nyújtó tagállamok minden bizonnyal javíthatnak a legmagasabb újrafeldolgozási arányokkal rendelkezők által alkalmazott legjobb gyakorlatok bevezetésével. Az építőipar erőforrás-hatékonysága jelentősen növelhető az építési és bontási hulladékok újrahasznosítási arányának növelésével.
Az Európai Bizottság nagy lehetőségeket lát az építési és bontási hulladékok (ÉBH) újrahasznosításában és újrafelhasználásában. Ezáltal jelentős erőforrás-hatékonyság növekedés érhető el az építőiparban az ÉBH újrahasznosítási arány növelésével.
Magyarországon az építőipar a nemzetgazdaság 8 kiemelt gazdasági ágának egyike. Az építési-bontási hulladékok kezelése hazai viszonylatban is jelentős, megoldandó feladatot jelentenek a hulladékgazdálkodás területén. A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT) olvasható, hogy az építési-bontási hulladékok elkülönített módon történő átvétele, valamint hasznosítása csak igen kis mértékben megoldott hazánkban. Ugyancsak erre utal a 2021-2027-es időszakra elkészült OHT ide vonatkozó megállapítása, miszerint az építési-bontási hulladékoknak még mindig jelentős része kerül a települési hulladék ártalmatlanítására szolgáló hulladéklerakókba vagy ami jóval szomorúbb és elgondolkodtató, sürgős beavatkozást igényel: ÉBH illegális kihelyezése a települések közvetlen közelében vagy akár erdő, természetvédelmi területeken is.
Egy társadalmi kezdeményezés keretében az illegális hulladéklerakás bejelentésére és felszámolására közösségi kereteken belül a következő honlap ad tájékozódási lehetőséget:
https://zeewa.io/hu/projektek
A Magyarországon képződő összes hulladékhoz képest az építőiparból származó hulladékok aránya folyamatosan növekvő tendenciát mutat az EU-hoz hasonlóan. 2004-ben az építési és bontási hulladékok aránya még 9,81% volt a keletkezett össztömeghez képest, azonban ez az adat 2019-re 40,7%-ra nőtt.
Az európai országok az építési-bontási hulladék visszanyerési aránya tekintetében 5 típusba sorolhatók:
- magasan fejlett,
- fejlett,
- gyorsan fejlődő,
- ingadozó,
- valamint lassú fejlődésű típusokba.
A magasan fejlett országokban (Hollandia, Luxemburg, Olaszország, Írország és az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria) 2010 óta 90% feletti a visszanyerési arány. A lassan fejlődő országok: például Spanyolország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Bulgária, Ciprus hasznosítási aránya 2020-ig 60% alatt maradt. Általában véve a nem veszélyes ásványi hulladékok kezelése alapján az EU-28 kiváló teljesítményt nyújtott az építési-bontási hulladék-hasznosításában.
Az építési-bontási hulladék különböző anyagok összetételéből áll, a keletkezési forrás méretétől, helyétől és típusától függően. Az építési-bontási hulladék összetételére vonatkozó szakirodalmi adatok azt mutatják, hogy az építési-bontási hulladék jellemzően betont és egyéb ásványi eredetű hulladékot, fémet, aszfaltot, fát, üveget, műanyagot és szigetelőanyagokat tartalmaz.
A vizsgálatokban a kutatók az újrahasznosítás értelmezését az „upcycling” és „downcycling” fogalmakra is kiterjesztették, a másodlagos termék céljától, illetve értékétől függően a kiindulási anyaghoz képest. A recycling-gal szemben az upcycling egyfajta értéknövekedést jelez, azaz egy adott – hulladékként kezelendő – anyagból valami olyat alkotnak, amely értéktöbblettel bír; többel, mint csupán az alapanyag maga. Erre jó példa a PET-palackból pulóver készítése, esetleg bőrmaradékokból táska készítése. Az értékcsökkentő újrahasznosítás vagy degradáció, downcycling olyan újrahasznosítási eljárás, amelynek során a fölöslegessé vált anyagot gyengébb minőségűként hasznosítják újra. Erre példa a műanyagok vagy a papírok „újrahasznosítása” (utóbbi újként fehér színű és jó minőségű, majd szürkés és rosszabb állagú lesz, ezek után papírszatyor, majd csomagolás lesz belőle, végül kidobják és elégetik). A probléma ezzel az eljárással az, hogy a természet véges eltartóképességéből fakadó problémákat nem oldja meg, hanem csak kitolja az anyag végleges eldobásáig és megsemmisítéséig (elégetéséig vagy elásásáig) tartó időt. Például a hulladékbeton feldolgozása útalap-építéshez downcycling, míg az üveghulladék feldolgozását az adalékanyagok helyettesítőjeként a betongyártásban recycling-nak nevezhetjük.
Az építési-bontási hulladék hasznosításával kapcsolatban alapvetően 2 eset különböztethető meg: az egyik esetben a hulladék a képződés helyén kerül felhasználásra, a másik esetben kikerül az építési tevékenység területéről és hulladékkezelő létesítménybe szállítják.
A feldolgozási arány folyamatos növeléséhez a helyszíni hasznosítást elősegítő beruházások fokozott támogatása, valamint regionális hasznosító központok létrehozása szükséges. Emellett intézkedéseket kell hozni az elkülönített bontás támogatására az újrahasználat és a magas minőségű újrafeldolgozás megkönnyítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy létrehozzák az építési-bontási hulladék válogatási rendszereit legalább a fa, ásványi eredetű anyagok (beton, tégla, cserép és kerámiák, kövek), fém, üveg, műanyag és gipsz esetében.
A hulladéklerakás azonban továbbra is az építési-bontási hulladékok kezelésének gyakori módja, amely a jelenlegi kezelés nem megfelelő voltát mutatja. Az építési-bontási hulladék minimalizálása a Building Information Modeling (a továbbiakban: BIM) használatával elősegíthető, különösen a tervezési szakaszokban. Az infokommunikációs technikák és eszközök – például a BIM – alkalmazásának és hatásának fontossága az építési-bontási hulladék csökkentése érdekében az épülettervezés és -kivitelezés során kiemelkedő jelentőségű. Így például ebbe a körbe sorolható a betonacélból keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése, az erőforráshatékonyság, a bontási hulladékok kezelése, a helyszíni hulladékgazdálkodás fejlesztése. A kutatók a BIM lehetséges felhasználását javasolják a hatékony építési-bontási hulladékkezelésre az építési projektek különböző fázisaiban. Kutatások igazolták továbbá azt is, hogy a BIM-alapú tervezési, validációs folyamat – amely magában foglalja a tervezési felülvizsgálatot és a BIM alkalmazásával történő 3D koordinációt – az építési-bontási hulladék mennyiségének 4,3-15,2%-os csökkenését eredményezte, szemben a BIM alkalmazása nélkül keletkező hulladékok mennyiségével.
Az építési projektekben a hulladékgazdálkodás teljesítményének javítása érdekében kritikus szerepe van annak, hogy a projektben érdekelt felek elkötelezzék magukat az erőforrások fenntartható használata és a környezet védelme mellett. Fontos továbbá az újrahasznosított építési termékek piacának kialakítása az építési projektekben történő felhasználás előmozdítása érdekében.
Az Európai Unióban a körforgásos gazdaság szellemében az építőiparban az a törekvés, hogy a termékek, alapanyagok megőrizzék értéküket. A szakterület kutatói egy tervezési döntéshozatali keretrendszert javasolnak az építési-bontási hulladék minimalizálására, amely alkalmazható már az építési projektek tervezési szakaszában is. Jelentős mértékben lehet tervezéssel is már a hulladékképződés mértékét befolyásolni.
Források
- NEMZETI FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉSGAZDASÁGI STRATÉGIA 2021-2023 https://cdn.kormany.hu/uploads/document/a/a8/a88/a88efdaf7ca941e4596a5a9783b891429e333177.pdf
- Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020. 297. https://2015-2019.kormany.hu/download/f/a6/d1000/OHT%2020142020_egys%C3%A9ges%20szerkezetben.pdf.
- Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021-2027, ITM. https://kormany.hu/dokumentumtar/orszagos-hulladekgazdalkodasi-terv-2021-2027
- https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20180328STO00751/hulladekkezeles-az-eu-ban-trendek-es-statisztikak-infografika
- European Construction Sector Observatory. Country profile Hungary December 2020, 38. https://ec.europa.eu/docsroom/documents/23747/attachments/1/translations/en/renditions/native
- Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről.
- Communication From The Commission To The European Parliament, The Council, The European Economic And Social Committee And The Committee Of The Regions Closing the loop – An EU action plan for the Circular Economy COM/2015/0614 final.
- https://www.statista.com/statistics/1316268/recovery-rate-of-construction-and-demolition-waste-eu-by-country/
- Construction and demolition waste: challenges and opportunities in a circular economy https://www.eea.europa.eu/publications/construction-and-demolition-waste-challenges/construction-and-demolition-waste-challenges
- kép forrása:
- https://klimainnovacio.hu/hu/hirek/2020/04/30/korkoros-gazdasag-lehet-a-valasz-az-epitoipar-hulladekgazdalkodasi-kihivasaira
- https://szelektalok.hu/hulladek-vagy-masodnyersanyag-epitesi-bontasi-hulladekok/
