Az ESG egy fenntarthatósági szempontrendszer, amit több pénzügyi szabályozás beépít. ESG szempontok jelennek meg a pénzügyi szolgáltatók kötelező tájékoztatásaiban, beruházási portfóliók leírásaiban, tőzsdei vállalatok jelentéseiben, az ellátási láncokban szereplők adatszolgáltatásaiban, a kör folyamatosan bővül.
A fő cél, hogy a pénzügyi világot, a befektetéseket olyan portfóliók, olyan vállalatok kötvényei felé tereljék, amelyek egyre többet tesznek a fenntartható fejlődésért, a felelős és átlátható működésért. A befektetői szempontok később szétterjedtek szélesebb körre. Ma már az ESG tartalmú jelentések célközönségébe tartoznak más érdekelt felek is: partnercégek, beszállítók, a társadalom további szereplői.
3 pillér
Az ESG szempontrendszer 3 témakört foglal magába, és mindegyik témakör számos kisebb területre bontható.
Az „E” angolul az „environmental”, azaz a környezeti kritériumokat jelenti, például a klímaváltozás, légszennyezés, az erőforrások szűkössége, energiafogyasztás, hulladékkezelés, vizek védelme, üvegházhatású gázok kibocsátása, a biodiverzitás csökkenése stb. A 3 pillér közül ez a legnagyobb.
Az „S” angolul a „social”, azaz a társadalmi vonatkozás, amely az üzlet és a társadalom közötti kapcsolódást jeleníti meg, és megvilágítja, hogyan befolyásolja a vállalat a munkavállalók és a környező közösségek életét. A közegészségüggyel, oktatással, egyenlőséggel, diverzitással, testi épséggel és egészséggel, az egyes közösségeknek nyújtott támogatásokkal kapcsolatos kérdések az ide tartozó legfontosabb ügyek.
Végül a „G” angolul a „governance”, azaz az irányítás, ami bepillantást enged a társaság működésébe, ideértve a vállalati tevékenységek széles körét, például a vezető testületek összetételét, a munkahelyi kultúrát, az információmegosztást, a belső ellenőrzést és a jogszabályi megfelelést, a munka díjazását, hogy csak egy néhányat említsünk.
Az ESG-hez kapcsolódó fogalmak, rövidítések:
- SRI: Sustainable & Responsible Investment, Fenntartható & Felelős Befektetés, általánosan meghatározza azokat a befektetéseket, amelyek fenntarthatósági tényezőket vesznek figyelembe (környezeti, társadalmi, gazdasági, etikai, stb.) a befektetés kiválasztása és tartása során.
- CSR: Corporate Social Responsibility, Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás, az a fogalom, amely leírja, hogy a vállalatoknak milyen interakciói vannak a társadalommal és a környezettel. Leggyakrabban egy üzleti modellre utal, amely lehetővé teszi a társaság számára, hogy a természetvédelmet, a környezet és a társadalom gazdagítását szem előtt tartva működjön.
EU-s szabályozás
A vállalatoknak 2018-tól NFRD (non-financial reporting directive) típusú beszámolót kellett tenniük. 2021-ben az Európai Bizottság elfogadta a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet, melynek része a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), amely egy bővítettebb jelentést foglal magában, 2024. januártól teljesen felváltja az NFRD-t. Az EU-ban több mint 50.000 vállalatot érint.
A jelentéstételre az EU külön szabványt alakított ki (European Sustainability Riporting Standard – ESRS), ez alapján kell a vállalatok környezeti, társadalmi, irányítási fenntarthatóságáról riportálni.
A CSDDD (beszállítói lánc átvilágítási irányelv) elsősorban környezeti és emberi jogi szempontú vizsgálatot fog megkövetelni a beszállítói lánc egészére vonatkozóan. Ez a direktíva fogja szabályozni, hogy hogyan épüljenek be az átvilágítási kötelezettségek a kockázatkezelési rendszerbe, valamint, hogy nemzeti szinten hogyan történjen a vállalati kötelezettségek ellenőrzése.
Hazai szabályozás
- Törvény
2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról.
- Megjelent: 2023. december 22.
- Hatályba lépett: 2024. január 1.
- Módosított számos kapcsolódó törvényt is:
- Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény à ebben különösen sok § szól az ESG-ről!
- Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény
- Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény
- Kötelezettek
A 2024. üzleti évről az első ESG beszámolóját a 2025. évben kell kiadja az a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozás, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő 3 mutatóérték közül bármelyik 2 meghaladta a következő határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 10.000 millió Ft-ot,
- az éves nettó árbevétel a 20.000 millió Ft-ot,
- az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt;
A 2025. üzleti évről az első ESG beszámolóját a 2026. évben kell kiadja az a nagyvállalkozás, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő 3 mutatóérték közül bármelyik 2 meghaladta a következő határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 10.000 millió Ft-ot,
- az éves nettó árbevétel a 20.000 millió Ft-ot,
- az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt;
A 2026. üzleti évről az első ESG beszámolóját a 2027. évben kell kiadja a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozás.
Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, vagy amelyet jogszabály annak minősít.
Az első alkalommal feltöltött beszámolókat nem kell tanúsíttatni, csak előaudit készül, és sem a beszámoló, sem az előaudit eredménye nem nyilvános.
Baráth Géza
