energia
gazdaság
ESG

Magazinunk júniusi számában bemutattuk az ESG alapelveit, a hozzá kapcsolódó EU-s és hazai szabályozási környezetet. Sorozatunk 2. részében már a részletekbe nyújtunk bepillantást.

Szereplők

Az ESG világában új szereplők, új jogosultságok, valamint új hatóság jelenik meg.

Három nevesített jogosultság van, mindről névjegyzéket vezet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága. A névjegyzékbe kerülés feltételeiről kormányrendeletek fognak megjelenni, a cikk írásakor egyedül a tanácsadó akkreditálásáról szóló rendelet jelent meg.

  • ESG tanácsadó: ESG célú vállalatirányítási szakértői és ESG adatszolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztató és tanácsadói szolgáltató tevékenységet folytat, közreműködik a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek sikeres és megfelelő időben történő teljesítésében, részt vesz a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos adatok összegyűjtésében és elemzésében, a társadalmi felelősségvállalási stratégia elkészítésében, valamint a kockázatkezelésre, a kockázatelemzésre és a megelőző intézkedésekre vonatkozó szabályok végrehajtásában. Tanácsadó csak meghatározott végzettséggel, speciális gyakorlattal lehet valaki, és egy éven belül egy új, ma még részleteiben alig ismert képzést kell elvégeznie.
  • ESG tanúsító: az ESG beszámolót tanúsító, akkreditált megfelelőségértékelő szervezet.
  • ESG minősítő: egy vállalkozás ESG jellemzőire, illetve a fenntarthatósági kérdések körében felmerülő kockázataira vonatkozó véleményt, pontszámot vagy ezek kombinációját készíti el, illetve szolgáltatás keretében harmadik felek számára biztosít.

Hatóság

A fenti szereplők ellenőrzésére kijelölt ellenőrző hatóság a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.

A szereplők ellenőrzése mellett számos más feladata is van:

  • Nyilvántartást vezet:
    • az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról,
    • az ESG tanúsítókról,
    • az ESG tanácsadókról,
    • az ESG minősítőkről,
    • és az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokról.
  • Ellenőrzi a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek betartását.
  • Online ESG menedzsmentplatformot működtet.
  • Közzéteszi az éves ESG beszámolókat.
  • Rendeleteket hoz számos részletszabályról.

Riportálási szabványok

Láttuk már tehát, hogy egy ESG adatszolgáltatásra kötelezett vállalatnak kikkel kell együtt dolgoznia, de mit is kell tennie? A 2 legfontosabb kötelezettsége: a működésének ESG vetületeiről éves jelentést kell összeállítania és ez alapján a Hatóság felé adatszolgáltatást kell teljesítenie.

Az éves jelentés összeállításához, az amögötti adatgyűjtési rendszer struktúrájának kialakításához több riportálási szabvány elérhető volt már az elmúlt években. Ilyenek például: SASB, TCFD, GRI. Ezek önkéntes követése valamelyest segíti az egységes értelmezés és az átláthatóság megteremtését.

Az Európai Bizottság viszont 2023. július 31.-én elfogadta az ESRS (Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványok) első sorozatát, ami 12 szabványt tartalmaz. Ennek alkalmazása már kötelező lesz évről-évre egyre szélesebb körben. Az ESRS kidolgozása során a fent említett szabványokra támaszkodtak, így az azokról történő átállás elvileg egyszerű.

Az első sorozat elemei:

  • ESRS 1 Általános követelmények: nem tartalmaz konkrét jelentéstartalmat, de megadja a jelentéskészítéshez szükséges keretet. A szabvány kiterjed a jelentéstételi területekre, az átvilágítási kötelezettségekre, az értékláncra, az időbeli előírásokra is (beszámolási időszak, historikus és jövőbeli információk kapcsolata, előrehaladás a bázisévhez képest, időhorizontok), valamint meghatározza a fenntarthatósági információk összegyűjtésének és bemutatásának módját. Az ESRS 1 azt is előírja, hogy az egyes szabványok alkalmazása a lényegességi elemzés eredményének függvénye (ez alól az ESRS 2 kivételt képez).
  • ESRS 2 Általános közzétételek: meghatározza azokat az általános jellemzőket és információkat, például irányelveket, intézkedéseket és célkitűzéseket, amelyeket a lényegességi elemzés eredményétől függetlenül jelenteni kell.
    • ESRS E1: klímaváltozás
    • ESRS E2: szennyezés
    • ESRS E3: tengeri erőforrások
    • ESRS E4: biodiverzitás és ökoszisztémák
    • ESRS E5: erőforrás-felhasználás és a körforgásos gazdaság
    • ESRS S1: saját munkavállalók
    • ESRS S2: munkaerő az értékláncban
    • ESRS S3: a vállalat tevékenységei által érintett közösségek
    • ESRS S4: a fogyasztókra és végfelhasználókra vonatkozó információk
    • ESRS G1: alapvető közzétételeket ír elő az üzleti magatartásról, a vállalati politikáról és a vállalati kultúráról, valamint arról, hogy a vállalat hogyan kezeli és kerüli el a korrupciót és a megvesztegetést, illetve foglalkozik a beszállítókkal való kapcsolattal és a vállalat politikai befolyásával.

A második sorozat elemei várhatóan:

  • ágazatspecifikus szabványok,
  • kis- és középvállalkozásokra vonatkozó egyszerűsített ESRS-szabványok,
  • ESRS-nyilatkozatok gépi olvashatóságának megvalósítására vonatkozó technikai iránymutatások,
  • az ellátási lánc tevékenységei,
  • lényegességi elemzés.

Kettős lényegesség

Az ESG rendszer működtetése során nem szükséges minden, az alkalmazott szabványokban felsorolt szempontot figyelni, és arról az éves jelentésben beszámolni. A kötelezett vállalatnak kell felmérnie, hogy ezek közül számára melyek fontosak, ezen felmérés eszköze a kettős lényegesség elve. Azokat a szempontokat kell a rendszerbe beemelni, amelyik a két lényegességi szempont bármelyikében az adott vállalat működése szempontjából fontosak:

  • Pénzügyi lényegesség: mekkora hatással vannak az egyes területek a társaság teljesítményére, eredményességére, fenntartható profit termelő képességére.
  • Környezeti és szociális lényegesség: a társaság működése hogyan hat az éghajlatra, a környezetre, a társadalomra.

Tanúsítás

Az éves beszámolót (az első beszámoló kivételével) minden esetben kötelező ESG tanúsító által auditáltatni. Az auditálás során vizsgálják: a jogszabályi megfelelést és minden lényeges területet a kettős lényegességi kritériumok alapján.

Pontrendszerek

A jelentések könnyű és gyors megértése, a különböző vállalatok összehasonlítása érdekében számos szervezet minősítési rendszereket, pontrendszereket vezetett be. A különböző pontrendszerek szerint értékelést az ESG minősítő végzi, ennek elkészíttetése azonban nem kötelező.

A piacon számos pontrendszer elérhető, ezek egymástól jelentősen is eltérhetnek. Néhány rendszer egy-egy iparágra specializálódott, mások általánosabban használhatók, vagy definiáltak bennük iparági eltérések.

A legismertebb nemzetközi minősítők: Bloomberg, EcoVadis, FTSE, Global 100, ISS, MSCI, Refinitiv, Sustainalytics stb.

Baráth Géza