Amikor hazai áramtermelésről beszélünk, az atomenergia számos okból kifolyólag megkerülhetetlen. Az országban kifejezetten energiatermelési célból egyetlen nukleáris nagyerőmű épült és üzemel jelenleg is, ennek helyszíne Paks. Oktatási, valamint kutatási célból megtalálunk további üzemképes nukleáris létesítményeket, termelési engedéllyel azonban csak a Paksi Atomerőmű rendelkezik. Az erőművet az MVM Csoport egyik leányvállalata, a Paksi Atomerőmű Zrt. üzemelteti, így az MVM Zrt. mérlegkörébe tartozik.
Az MVM Csoport a hazai energetikai értéklánc egyik legmeghatározóbb szereplője. A korábban már feltüntetett villamosenergia-piaci „szerepek” közül a társaság számos területen képviselteti magát, köszönhetően nagyszámú leányvállalatának. Így megjelenik a rendszerirányításban, az elosztásban, a termelésben és a kereskedelemben is. A jelenleg működő, két legnagyobb hazai erőműnek, a Mátrai Erőműnek és a Paksi Atomerőműnek tulajdonosa. A társaság a hazai közműszektor átalakulásával néhány éve elosztói engedélyessé is előlépett, továbbá egyetemes szolgáltatóként is tevékenykedik a piacon.
Magyarországon az egyetemes szolgáltatás keretében vételezők számára a villamos energia ára hatóságilag korlátozott. Ez jóformán a lakosságot jelenti kisebb kiegészítésekkel. Az egyre dráguló energiaárak kapcsán kérdéses volt, hogy az ársapka fenntartható-e hosszú távon. A befagyasztott rezsiárak felszabadítása kapcsán az egyik leggyakrabban elhangzó kritika az volt, hogy a lakossági áramfelhasználást tulajdonképp a paksi blokkok gazdaságos működése egyedül is képes fedezni. Márpedig a kialakult energiakrízis az atomerőmű működését kevésbé befolyásolta. Vizsgáljuk meg az állítás mögötti mennyiségi összefüggéseket!
Az atomerőművel kapcsolatban már elhangzott, hogy alaperőműként funkcionál, vagyis az év 8.760 órájának túlnyomó többségében (kivéve üzemzavar, TMK, illetve extrém alacsony fogyasztási igények esetén) leadja a nettó beépített teljesítőképességét a hálózatra. A 8 paksi gépegység beépített teljesítménye egyenként 245 MW körül mozog. Zsinórtermelést feltételezve ez naponta nagyjából 46.800 MWh, egy hónapban pedig hozzávetőlegesen 1,4 TWh energiamennyiséget jelent. Az éves mennyiséget 0,9-es szorzóval (az elmúlt évek adataiból kiolvasva az atomerőmű kihasználtsága 90% körül mozgott) korrigálva mintegy 15 TWh előállított villamos energiához jutunk. 2021-ben hazánk bruttó villamosenergia-felhasználása 48,8 TWh volt. Természetesen az importtal csökkentett, a hazai erőművek által előállított villamos energia kevesebb, ez 36 TWh-ra tehető a 2021-es adatok szerint. Előbbiekből kiolvasva az ország egyetlen atomerőműve a hazai termelés közel felét, a teljes felhasználás mintegy harmadát szolgáltatja. A lakossági áramfelhasználás (egyetemes szolgáltatás keretében vételezett energia) a MAVIR adatai szerint éppen a nettó fogyasztás harmadát teszi ki (2021: 13,2 TWh, 30,10%)[1]. Számszakilag valóban a Paksi Atomerőmű könnyedén képes a lakosság áramfelhasználását biztosítani.
Ahogyan azonban már említésre került, minden erőművet üzemeltető társaság a profit maximalizálására törekszik, amit a „nyomott” árak nem tesznek lehetővé, vagy legalábbis jelentősen megnehezítenek. A Paksi Atomerőmű, valamint az MVM mérlegkörébe tartozó további termelői entitások által megtermelt energiára a kereslet a szervezett villamosenergia-piacon, vagyis a tőzsdén is előállhat. Kereskedési időtáv szerint ez történhet hosszú (derivatív tőzsde) és rövid távon (SPOT piac) is. A tőzsdei értékesítés kapcsán azonban szintén felmerült egy bírálat a 2022-es energiaválság (és az atomerőművek) kapcsán. A jogosnak tűnő felvetés az volt, hogy azon erőművek, melyeknek változó költségét nem befolyásolta jelentősen a krízis, miért értékesíthetik az áramot a korábban megszokott ár sokszorosáért. Arról, hogy az Atomerőmű ~12 Ft/kWh áron termeli a villanyt, sok helyen lehetett olvasni. Annak ellenére, hogy a hazai termelés mintegy felét a paksi blokkok ezen a rendkívül kedvező egységköltségen termelik, a piaci árak 2021 végétől 2022-ben hazánkban is jelentősen megemelkedtek.
Ez azonban nem annak az eredménye, hogy minden erőmű működési költsége megnőtt volna, és ezt megpróbálták volna áremeléssel kompenzálni. Az EU belső energiapiacán az árképzésben a merit order elve a mérvadó. Ez röviden azt jelenti, hogy a modell a villamosenergia-árak alakulását az erőművek határköltségétől teszi függővé, létrehozva ezáltal az erőművek között egy sorrendet a tüzelőanyag árak alapján. A nap- és szélerőművek tehát biztosan a sor elejére kerülnek, vagyis, ha termelni tudnak, mert az időjárás nekik kedvez, akkor az általuk megtermelt áram elkel. A megújulók után az atomerőművek, majd a szén-, továbbá a gáztüzelésű erőművek következhetnek. A modell alapján kialakuló órás áramár (DAM)[2] attól függ, hogy az adott órára vonatkozó keresleti és kínálati görbe hol metszi el egymást, így az egyes termelők nem akkora árat kapnak a termékükért, amilyen áron ajánlatot tettek annak értékesítésére, hanem a kínálati és keresleti görbe metszéspontjában kialakuló áron adhatja el minden termelő a villanyt. Az az erőmű, illetve villamosenergia-termelési mód lesz az ármeghatározó, amelynél jellemzően ez a metszéspont kialakul. Ezek az erőművek napjainkban egyértelműen a földgáztüzelésű erőművek, melyekkel a következő részben foglalkozunk részletesebben.[3]
2022 végén egyes napokon a rendszerterhelés a vártnál is alacsonyabban alakult az elmaradó igények következtében. A csekély mértékű keresletet a HUPX-en kialakult másnapi órás, 0-hoz konvergáló átlagárak is reprezentálták. Ez az Atomerőművet is érintette, hiszen a többek között paksi gépek által is (tervezetten) előállított energiára nem talált vevőt az MVM a másnapi piacon. A DA6 folyamatok zárultával így jelentős többlet keletkezett a mérlegkörben, szükség volt az atomerőmű visszaterhelésére is. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a tartalékpiaci lekötéseit ez nem sérti. Az Atomerőmű ugyanis a rendszerszintű szolgáltatások piacán is meghatározó szereplő. Bár aFRR[4] szolgáltatást nem, mFRR tartalékot rendre kínálnak. A paksi blokkok továbbá FCR[5] szolgáltatást is nyújtanak, mely a korábbi primer tartalék, igénybevétel esetén primer szabályozás terminológiájának feleltethető meg.
Marinkov Örs
Források:
[1] forrás: MEKH, MAVIR (2022): A magyar villamosenergia-rendszer 2021. évi adatai
[2] DAM: Day-Ahead Market, másnapi piac; szervezett magyar villamosenergia-piac (DAM és ID): HUPX
[3] forrás: https://aszodiattila.blog.hu/
[4] FRR: Frequency Restoration Reserve – a korábbi szekunder (aFRR) és tercier (mFRR) tartalékok megfelelője
[5] FCR: Frequency Containment Reserve: a korábbi primer tartalékok (és így szabályozás) megfelelője
6DA: Day-Ahead
