Kik az EKR kötelezettek?

  1. Közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítők
  2. Földgáz egyetemes szolgáltatók
  3. Földgázkereskedők
  4. Villamosenergia egyetemes szolgáltatók
  5. Villamosenergia-kereskedők

Hogy történik a Kötelezettség mértékének a megállapítása?

A kötelezett

  1. a 2021. évben az általa 2019-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,05%-ának,
  2. a 2022. évben az általa 2020-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,1%-ának,
  3. a 2023. évben az általa 2021-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,3%-ának,
  4. a 2024-2027. években az egyes éveket megelőző második évben általa végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5%-ának,
  5. a 2028. évben az általa 2026-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,35%-ának,
  6. a 2029. évben az általa 2027-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,15%-ának,
  7. a 2030. évben az általa 2028-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,05%-ának

megfelelő mértékű éves energiamegtakarítást köteles elérni a végső felhasználók körében.

Hogy történik a kötelezettség teljesítése?

A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettségét akár saját tevékenységi körében, akár tevékenységi körén kívül eső más szektorban végrehajtott energiahatékonysági beruházással vagy energiahatékonyság-javító intézkedéssel, valamint más kötelezett felek, kötelezett félnek nem minősülő energiahatékonysági szolgáltatók vagy egyéb harmadik személyek által megvalósított hitelesített energiamegtakarítással is teljesítheti.

Így tehát, ha egy kötelezettnek (vagy kapcsolt vállalkozásainak) vannak saját végső energiamegtakarítással járó energiahatékonysági projektjei, akkor a kollégánk azok auditálására fog először javaslatot tenni – és csak a fennmaradó részét javasolja megvásárolni. Amennyiben a saját projektből több GJ származik, mint amire szüksége van a kereskedőnek, úgy a fennmaradó részét akár értékesíteni is tudjuk.

Kollégáink EKR szakértők is, így az együttműködő partnereink számára már a konzultációk során is meg tudják mondani az egyes projekteknél, hogy az EKR-ben mi számolható el, és mi nem. Emellett azonnal tudnak nagyságrendi EKR GJ megtakarítási értéket is mondani. Bonyolultabb, nagyobb projektek esetén energetikai auditokkal is tudjuk támogatni ügyfeleinket.

A kötelezett felek dönthetnek úgy, hogy együttesen tesznek eleget az energiamegtakarítási kötelezettségüknek, amely esetben az energiamegtakarítási kötelezettségüket össze kell számítani. Ebben az esetben a kötelezett felek az energiamegtakarítási és valamennyi kapcsolódó kötelezettségük teljesítéséért – ideértve az adatszolgáltatási és bírságfizetési kötelezettségeket – egyetemlegesen felelnek.

Hogyan kell jelenteni a kötelezettség teljesítését?

A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarítást és az azt alátámasztó adatokat legkésőbb a tárgyévet követő március 31-ig a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendeletben megállapított módon és adattartalommal jelenti be a Hivatal részére. A határidő jogvesztő.

A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarítást az EKR adatgyűjtő rendszer útján a következő adattartalommal jelenti be:

  1. a megvalósított energiahatékonysági intézkedés vagy beruházás megnevezése,
  2. az energiahatékonysági intézkedés vagy beruházás megkezdésének időpontja,
  3. az energiahatékonysági intézkedés végrehajtásának vagy az energiahatékonysági beruházás helyszíne,
  4. az energiahatékonysági intézkedés végrehajtásának, vagy épületet érintő beruházás esetén a beruházás tényleges és teljes körű használatba vételének, vagy egyéb beruházás esetében a beruházás üzembe helyezésének időpontja,
  5. az energiamegtakarítás mértékét alátámasztó energetikai auditot készítő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet megnevezése, névjegyzéki jelölési száma és az energetikai audit száma,
  6. az energiamegtakarítást hitelesítő energetikai auditáló szervezet megnevezése, névjegyzéki jelölési száma,
  7. az energiahatékonysági intézkedéssel vagy beruházással elért összes éves megtakarítás mértéke (GJ),
  8. az elszámolni kívánt energiamegtakarítás éves mértéke (GJ),
  9. átruházott energiamegtakarítás esetén az átruházó megnevezése, adószáma, az átruházás időpontja és
  10. az energiamegtakarítás valamely alternatív szakpolitikai intézkedéssel való kombinálása esetén az alternatív szakpolitikai intézkedés megjelölése, az igénybe vett vissza nem térítendő állami támogatás, adókedvezmény részaránya.

A Hivatal a kötelezett felekre vonatkozó energiahatékonyság-javító intézkedéseket és energiamegtakarítási adatokat folyamatosan, visszakövethetően, a kötelezett felek számára hozzáférhető módon nyilvántartja.

A kötelezett fél a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik arról, hogy a számára az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarításból mennyit kíván a korábbi évekre visszamenőlegesen elszámolni.

A 2021. és a 2022. évekre vonatkozó energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésénél a tárgyévet követő évekből az energiamegtakarítási kötelezettség feletti energiamegtakarítás visszamenőlegesen nem számítható be.

Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik, hogy kötelezettségét részben vagy egészben energiahatékonysági járulék megfizetésével teljesíti-e, vagy a következő két év egyikében fogja azt teljesíteni a megfelelő csökkentés figyelembevételével.

Tárgyévben esedékes kötelezettség mértékének megállapítása

A kötelezett fél a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendeletben meghatározott módon, adattartalommal és határidőben a Hivatal számára megküldi az energiamegtakarítási kötelezettsége megállapításához szükséges adatokat.

  1. A közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezet a MEKH EKR adatgyűjtő rendszere (mekh.hu) útján, minden év május 31-ig az előző évre vonatkozó értékesítési adatokról adatszolgáltatást teljesít.
  2. A villamos energia kereskedelmi engedélyes az éves energiamegtakarítási kötelezettség megállapításához szükséges adatszolgáltatást a rendszeres adatszolgáltatások keretében a V610b űrlapon május 31-ig teljesíti.
  3. A földgáz kereskedelmi engedélyes az éves energiamegtakarítási kötelezettség megállapításához szükséges adatszolgáltatást a rendszeres adatszolgáltatások keretében a G610b űrlapon május 31-ig teljesíti.

A Hivatal az egyes kötelezett felek vonatkozásában határozatban állapítja meg a tárgyévben esedékes energiamegtakarítás mértékét a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a Hivatal ellenőrzi. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a Vet. vagy a Get. hatálya alá tartozó kötelezett féllel szemben a Vet. vagy a Get. szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő kötelezett féllel szemben tízmillió forintig terjedő bírságot szab ki azzal, hogy az alkalmazott jogkövetkezmény nem mentesíti a kötelezett felet az energiamegtakarítási kötelezettsége alól.

Mekkora bírság szabható ki az energiamegtakarítási kötelezettség nem-teljesítése esetén?

Amennyiben a kötelezett fél nem tesz eleget az energiamegtakarítás mértékét megállapító határozatban foglalt energiamegtakarítási kötelezettségének, illetve nem nyilatkozik arról, hogy a kötelezettségét energiahatékonysági járulék megfizetésével kívánja teljesíteni, a Hivatal minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 000 forint bírságot szab ki. A kötelezett fél a bírság megfizetésével mentesül a tárgyévi kötelezettség teljesítése alól.

Milyen módon lehetséges az elért megtakarítás több évre történő beszámítása, ill. átvitele egyik évről a másikra? (MEKH GYIK értelmében)

Az EKR bevezetésének célja, hogy széles körben alkalmazott tényleges energiamegtakarítási intézkedések megvalósításával teljesíthetőek legyenek az energiahatékonysági irányelv 7. cikkében a 2021-2030. közötti kötelezettségi időszakra meghatározott kumulált célkitűzések. Ezen időszakon belül van lehetőség a tárgyéven kívül is elszámolni megtakarítást.

Az adott évre bejelentett energiamegtakarítás tárgyévi kötelezettség feletti része a két megelőző évre visszamenőleg is elszámolható elért megtakarításként, de csökkentett értékkel. Ez azt jelenti, hogy a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan 50%-os, a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan 25%- os mértékben vehető figyelembe a megtakarítás (kivéve a 2021. és 2022. évekre vonatkozó teljesítéseket, amelyeknél a tárgyévet követő évekből visszamenőleges beszámításra nincs lehetőség, a csökkentések figyelembevételével sem).

A kötelezettséget előre is lehet teljesíteni, előnyös feltételekkel. Az adott évben teljesített többlet energiamegtakarítást a következő évre vonatkozóan 1,5-szeres szorzóval lehet elszámolni (amennyiben a megtakarítás hitelesített időtartama legalább 3 év). A 2022. évben befejezett beruházásból származó, a veszélyhelyzeti szabályozás alapján 2021. évre elszámolt megtakarítás után nem jár a másfélszeres elszámolási kedvezmény.

Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik, hogy kötelezettségét a következő két év egyikében fogja teljesíteni (figyelembe véve az említett vonatkozó csökkentést), vagy pedig dönthet úgy, hogy megtakarítási kötelezettségét – részben vagy egészben – kiváltja energiahatékonysági járulék megfizetésével. Ennek mértéke minden nem teljesített 1 GJ/év után 50 000 Ft. Az energiahatékonysági járulékból származó bevételeket elsődlegesen a támogatandó háztartások energiahatékonyságát javító alternatív szakpolitikai intézkedések finanszírozására kell felhasználni.

Hogyan történik az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarítás elszámolása? (MEKH GYIK értelmében)

Ha az élettartamon belül bejelentett energiamegtakarítások a kötelezett adott évi kötelezettségéhez képest többletet mutatnak, akkor a többlet a következő évi kötelezettség teljesítésére három év alatti élettartamú megtakarítás esetén egyszeres, legalább három éves élettartamú megtakarítás esetén másfélszeres szorzóval válik elszámolhatóvá. A többletet képező megtakarítás az egyszeres vagy másfélszeres szorzóval történő elszámolás keretében az élettartamának lejárta után is alkalmas a kötelezettség teljesítésére 2030-ig, azonban más kötelezett számára már nem ruházható át. Ha az élettartamon belül bejelentett energiamegtakarítások a kötelezett adott évi kötelezettségéhez képest többletet mutatnak, akkor három év alatti élettartamú megtakarítás esetén a többlet a következő évi kötelezettség teljesítésére egyszeres szorzóval válik elszámolhatóvá. Ha a többletnek egy része teljesíti a következő évi egész éves megtakarítási kötelezettséget, vagyis továbbra is marad belőle még el nem számolt energiamegtakarítás, akkor az el nem számolt energiamegtakarítás a következő évben ismét, az adott évre vonatkozó többletmegtakarításnak minősül, ezért az azt követő évre egyszeres szorzóval elszámolásra kerül.

Példa számítás:

2021-re 7,5 GJ a kötelezettség

2022-re 15 GJ a kötelezettség

2023-ra 45 GJ a kötelezettség

2024-re 75 GJ a kötelezettség

2021-re bejelentésre kerül egy 100 GJ mértékű, 1 éves élettartamú megtakarítás, ezzel:

2021-re teljesül a 7,5 GJ mértékű kötelezettség (marad 92,5 GJ megtakarítás)

2022-re teljesül a 15 GJ mértékű kötelezettség (marad 77,5 GJ)

2023-ra teljesül a 45 GJ mértékű kötelezettség (marad 32,5 GJ)

2024-re teljesül a 32,5 GJ mértékű kötelezettség, hiányzik 42,5 GJ

Ha az élettartamon belül bejelentett energiamegtakarítások a kötelezett adott évi kötelezettségéhez képest többletet mutatnak, akkor legalább három éves élettartamú megtakarítás esetén a többlet a következő évi kötelezettség teljesítésére másfélszeres szorzóval válik elszámolhatóvá. Ha a többlet egy részének a másfélszeres elszámolása teljesíti a következő évi egész éves megtakarítási kötelezettséget, vagyis továbbra is marad belőle másfélszeresen még el nem számolt energiamegtakarítás, akkor a másfélszeresen el nem számolt energiamegtakarítás a következő évben ismét, az adott évre vonatkozó legalább három éves élettartamú többletmegtakarításnak minősül, ezért az azt követő évre másfélszeres szorzóval elszámolásra kerül.

Példa számítás:

2021-re 7,5 GJ a kötelezettség

2022-re 15 GJ a kötelezettség

2023-ra 45 GJ a kötelezettség

2024-re 75 GJ a kötelezettség

2025-re 75 GJ a kötelezettség

2021-re bejelentésre kerül egy 100 GJ mértékű, 5 éves élettartamú megtakarítás, ezzel:

2021-re teljesül a 7,5 GJ mértékű kötelezettség (marad 92,5 GJ megtakarítás)

2022-re teljesül a 15 GJ mértékű kötelezettség, de ehhez csak 10 GJ kerül felhasználásra a másfélszeres szabály miatt (marad 82,5 GJ)

2023-ra teljesül a 45 GJ mértékű kötelezettség, de ehhez csak 30 GJ kerül felhasználásra a továbbgörgetett másfélszeres szabály miatt (marad 52,5 GJ)

2024-re teljesül a 75 GJ mértékű kötelezettség, de ehhez csak 50 GJ kerül felhasználásra a továbbgörgetett másfélszeres szabály miatt (marad 2,5 GJ)

2025-re teljesül 3,75 GJ mértékű kötelezettség, hiányzik 71,15 GJ

Mentesül-e a kötelezett az EKR-kötelezettség teljesítése alól a mezőgazdasági célú üzemanyag-értékesítés vonatkozásában?

Az energiamegtakarítási kötelezettség számítása során a kötelezettség alá vont energiamennyiségbe a számítás alapjául szolgáló évben a kötelezett fél által értékesített közlekedési célú üzemanyag értékesítése számít bele. Közlekedési célú üzemanyagnak minősül Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (Ehat törvény) definíciója értelmében a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény szerinti üzemanyag, a repülőgép-üzemanyag kivételével. A kötelezetti minőség meghatározásakor Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény az üzemanyag-értékesítés vevőköre szempontjából nem tartalmaz eltérő szabályozást, vagyis a mezőgazdasági célból történő értékesítés is végső felhasználási célú értékesítésnek minősül az energiamegtakarítási kötelezettség megállapítása tekintetében. A mezőgazdasági, vagyis szintén végfelhasználási célú üzemanyag-értékesítés után az EKR kötelezettség alól a Hivatalnak, mint végrehajtó hatóságnak nincs felhatalmazása mentesíteni a kötelezettet.

Hogyan határozza meg a Hivatal a végfelhasználók részére értékesített földgáz mennyiségét és az energiamegtakarítási kötelezettséget?

  1. A kötelezetti minőséget a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti kereskedelmi engedély alapozza meg.
  2. A földgázkereskedelmi engedélyesektől a végfelhasználási a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet § (2) bekezdése szerinti formában és tartalommal bekérte a kötelezett és jogelődje által a lakossági fogyasztóknak értékesített földgáz mennyiségét – ami közvetlenül végfelhasználásnak minősül.
  3. Ezen túlmenően bekérte a kötelezett és jogelődje által a gazdálkodó szervezeteknek értékesített
    földgáz mennyiségét. Ebből levonta az üzemi erőműveknek értékesített földgáz mennyiségét, majd az energiaátalakító szektor vállalatainak (közel 4400 vállalat) és a földgázt nem energetikai (alapanyag) célra hasznosító vállalatoknak értékesített földgáz mennyiségét. A vállalatok beazonosítása során a Hivatal az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program energiastatisztikai adataival összhangban a Magyarországon bejegyzett társaságok (TEÁOR) főtevékenységét vette alapul.
  4. évben a b) és c) pontban meghatározott földgázmennyiség összegének a 0,05%-a az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene.
  5. A földgázkereskedelmi engedélyesek az energiamegtakarítási kötelezettségük megállapításához szükséges 2019. évi földgáz értékesítésükről a G610b űrlapon szolgáltattak adatot a Hivatal részére, amelyben a nem lakossági partnerek részére értékesített földgáz mennyiségéről bruttó fűtőértéken számolt kWh-ban szolgáltattak adatot. Az így kapott energiamennyiséget a Hivatal átváltotta GJ mértékegységre (1 kWh = 0,0036 GJ), a GJ-ban kifejezett bruttó fűtértéket (GCV) pedig elosztotta 1,1081-gyel, hogy megkapja a végsőenergia-felhasználásnál figyelembe vett nettó fűtőértéket (NCV). Az így kapott nettó fűtőérték alapján került meghatározásra az energiamegtakarítási kötelezettség mértéke is. A MWh-ról GJ-ra történő átváltásra alkalmazott konverziós érték ennek közelítőleg megfelel (bruttó 1 MWh = 3,6 GJ; nettó fűtőértékre átszámítva: 3,6 GJ/1,1081 = 3,2491).

Hogyan határozza meg a Hivatal a végfelhasználók részére értékesített villamos energia mennyiségét és az energiamegtakarítási kötelezettséget?

  1. A kötelezetti minőséget a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti kereskedelmi engedély alapozza meg.
  2. A villamos energia kereskedelmi engedélyesektől a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet § (1) bekezdése szerinti formában és tartalommal bekérte a kötelezett és jogelődje által a lakossági fogyasztóknak értékesített villamos energia mennyiségét – ami közvetlenül végfelhasználásnak minősül.
  3. Ezen túlmenően bekérte a kötelezett és jogelődje által a gazdálkodó szervezeteknek értékesítettvillamos energia mennyiségét. Ebből levonta az energiaátalakító szektor vállalatainak (közel 4400 vállalat) értékesített villamos energia mennyiségét. A vállalatok beazonosítása során a Hivatal az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program energiastatisztikai adataival összhangban a Magyarországon bejegyzett társaságok (TEÁOR) főtevékenységét vette alapul.
  4. évben a b) és c) pontban meghatározott villamos energia mennyiség összegének a 0,05%-a az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene.

Hogyan határozta meg a Hivatal a végfelhasználók részére értékesített közlekedési célú üzemanyag mennyiségét és az energiamegtakarítási kötelezettséget a 2021. évre vonatkozóan?

A közlekedési célú üzemanyagokat forgalmazó kötelezettektől a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet 1.§ (1) bekezdése szerinti formában és tartalommal bekérte a kötelezett és jogelődje által az egyes vevőknek értékesített közlekedési célú üzemanyag mennyiségét üzemanyag-típusonként. Az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a NAV által a kötelezett közlekedési célú üzemanyag-forgalmáról szolgáltatott adatok alapján határozta meg a kötelezettség alapját, a végfelhasználóknak értékesített üzemanyag volumenét.

A repülőgép-üzemanyag Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 23.a. pontja alapján nem minősül közlekedési célú üzemanyagnak, ezért a repülőgép-üzemanyag nem számít bele a kötelezettség alapjába.

  1. Adóraktárak:

A Hivatal az EKR rendszerbe teljesítendő, 2019. évre vonatkozó adatszolgáltatás során bekérte

  1. a kötelezett vagy jogelődje által adóraktárként magánszemélyek részére értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét üzemanyag-típusonként,
  2. a kötelezett vagy jogelődje által adóraktárként jövedéki kereskedőnek értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét kereskedőnként és üzemanyag-típusonként,
  3. a kötelezett vagy jogelődje által adóraktárként jövedéki kiskereskedőnek értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét kereskedőnként és üzemanyag-típusonként,
  4. a kötelezett vagy jogelődje által adóraktárként egyéb személynek értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét vevőnként és üzemanyag-típusonként.

Az adóraktár által bértárolt üzemanyagból kitárolt volumen nem számít be az adóraktár kötelezettségének alapjába. 2021. évben az a) és d) pontban értékesített közlekedési célú üzemanyag- mennyiség összegének a 0,05%-a az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene. A kötelezetti minőséget a közlekedési célú üzemanyag forgalmazása alapozza meg.

  1. Jövedéki engedélyes kereskedők:

A Hivatal az EKR rendszerbe teljesítendő, 2019. évre vonatkozó adatszolgáltatás során bekérte

  1. a kötelezett vagy jogelődje által jövedéki engedélyes kereskedőként magánszemélyek részére értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét üzemanyag-típusonként,
  2. a kötelezett vagy jogelődje által jövedéki engedélyes kereskedőként magánszemélyeken kívüli személyek részére értékesített közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét vevőnként és üzemanyag-típusonként.
  3. évben az a) pontban szereplő volumennek és a b) pontban szolgáltatott adatok jövedéki kiskereskedőknek értékesített közlekedési célú üzemanyag volumenével csökkentett mennyiségnek a 0,05%-a az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene. A kötelezetti minőséget a közlekedési célú üzemanyag forgalmazása alapozza meg.
  1. Üzemanyag kiskereskedők:

A Hivatal az EKR rendszerbe teljesítendő, 2019. évre vonatkozó adatszolgáltatás során bekérte

  1. a kötelezett vagy jogelődje által üzemanyag kiskereskedőként forgalmazott közlekedési célú üzemanyagok mennyiségét eladónként (adóraktár, jövedéki engedélyes kereskedő), üzemanyag-típusonként.

2021. évben az a) pont szerint értékesített közlekedési célú üzemanyag 0,05%-a az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a kötelezett által teljesítendő új végsőenergia-megtakarítás volumene. A kötelezetti minőséget a közlekedési célú üzemanyag forgalmazása alapozza meg.

Visszavonható-e a Hivatalhoz bejelentett energiamegtakarítás?

A Hivatalhoz a 2021. és 2022. évi energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére bejelentett energiamegtakarításokat a Hivatal a veszélyhelyzeti szabályozás következtében 2023. március 31-én zárja le, de azok a lezárásig bármikor módosíthatók, cserélhetők, visszavonhatók. A bejelentett energiamegtakarítás visszavonására ezt követően nincs lehetőség.