Az Európában már 16 tagállamban sikerrel alkalmazott rendszer lényege, hogy a kötelezetteknek olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek. Végfelhasználónál elvégzett, hitelesített energiahatékonysági beruházás például egy idős, nem hatékonyan működő gépsor modernebbre cserélése, épületek felújítása stb. A kötelezettségi rendszer kedvezményezettjei a hazai vállalati és lakossági végfogyasztók lesznek, úgy, hogy a lakossági energia árak stabilitása továbbra is fennmarad.

Kollégáink EKR szakértők is, így az együttműködő partnereink számára már a konzultációk során is meg tudják mondani az egyes projekteknél, hogy az EKR-ben mi számolható el, és mi nem. Emellett azonnal tudnak nagyságrendi EKR GJ megtakarítási értéket is mondani. Bonyolultabb, nagyobb projektek esetén energetikai auditokkal is tudjuk támogatni ügyfeleinket, illetve EKR jogszabályok gyakorlati értelmezésében is teljes körű támogatást tudunk nyújtani.

Milyen energiamegtakarítás számolható el a kötelezettségi rendszerben?

Az energiahatékonyságról szóló törvény alapján végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérni a végső felhasználók körében, vagyis intézkedés vagy beruházás eredményeként, az energia hatékonyabb felhasználása révén a végsőenergia-igényt kell csökkenteni a végső felhasználók körében. A végsőenergia-fogyasztás fogalmába nem tartozik bele az energiaátalakítási és energetikai ágazat számára szolgáltatott energia (Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 32.).

Mely energiafogyasztás minősül végsőenergia-fogyasztásnak?

Annak megítéléséhez, hogy egy adott energiafogyasztás végsőenergia-fogyasztásnak minősül-e, minden esetben meg kell vizsgálni az energiastatisztikáról szóló 1099/2008/EK rendelet „A. melléklete” szerinti besorolásokat, pl.: „2.6. Végsőenergia-fogyasztás (a végfelhasználás meghatározása)”. Amennyiben egy adott energiafogyasztás végfelhasználásnak minősül, akkor e fogyasztás csökkentése az EKR-ben elszámolható.

Ha egy gazdálkodó szervezet főtevékenysége az energiaátalakítási ágazatba vagy az energetikai ágazatba sorolandó, akkor elszámolhat-e az EKR-ben a cégen belül végzett beruházásból származó energiamegtakarítást?

Ha egy gazdálkodó szervezet az energiaátalakítási vagy az energetikai ágazathoz és emellett egyéb, a végfelhasználási ágazathoz sorolható tevékenységeket is végez, akkor kizárólag a végfelhasználási ágazathoz sorolandó tevékenysége kapcsán elért megtakarítást számolhatja el az EKR-ben, függetlenül attól, hogy mi a főtevékenysége. A gazdálkodó szervezetek azon tevékenységeit, amelyek nem tartoznak a termelési vagy szolgáltatási tevékenység lényegi részéhez, de segítik a termelő egység általános működését, szintén az 1099/2008/EK rendelet szerinti besorolás alapján kell osztályozni annak megítélése érdekében, hogy e tevékenység kapcsán elért megtakarítás elszámolható-e az EKR-ben. Ilyen tevékenységek pl.: adminisztráció, könyvelés, szállítás, raktározás, beszerzés, reklám, javítás, karbantartás, üzemi óvoda, üzemi étterem stb. A legtöbb kiegészítő tevékenység a „2.6. Végsőenergia-fogyasztás (a végfelhasználás meghatározása)” ágazaton belül a „2.6.3.1. Kereskedelmi és közszolgáltatások” ágazat alá sorolható, tehát végfelhasználásnak minősül.

Mit jelent, hogy a kötelezett vagy a beruházást megvalósító hozzájárulásának addicionálisnak kell lennie?

A Hivatal a kötelezett vagy a beruházást megvalósító részéről elvárt hozzájárulás tekintetében az addicionális hozzájárulási kritériumot akként értelmezi, hogy olyan közreműködést kell kifejteniük, amely nélkül a beruházás nem valósult volna meg. A Hivatal az egyedi eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg, hogy az adott esetben kifejtett, igazolt és hitelesített hozzájárulás megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. A Hivatal Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/A. § (5) bekezdése alapján vizsgálni fogja a „beruházást vagy az intézkedést megvalósító személy” meglétét, aki részéről elvárt az addicionális hozzájárulás kifejtése. E személy lehet a kötelezett, a kivitelező, az energetikai tanácsadó, bármely energiahatékonysági szolgáltató, egyéb harmadik személy, de nem lehet maga a beruházó végső felhasználó. A beruházó végső felhasználó beruházás megvalósításáról hozott döntésének más, megnevezett személy hozzájárulására kell kialakulnia.

Az addicionális hozzájárulás egyedi esetekben való elfogadhatósága érdekében a Hivatal javasolja az alábbi elvek követését: a hozzájárulás legyen előzetes és meghatározott személytől származzon, de ne magától a beruházó végső felhasználótól, kivéve, ha a kötelezett a beruházó végső felhasználó és saját eszközein hajt végre intézkedést.

Mely tevékenység minősülhet addicionális hozzájárulásnak?

Bármely tevékenység, tevékenységek és szolgáltatások összessége elfogadható, amely alkalmas arra, hogy a beruházó végső felhasználó elhatározását olyan irányba alakítsa, hogy a beruházás megvalósítása mellett döntsön, pl. helyszíni szemlén alapuló energetikai tanácsadás, energetikai tanúsítvány vagy részletes terv szolgáltatása, az elérhető megtakarítás kiszámítása, a költségek megtérülésének kiszámítása, állami támogatási programok ismertetése, pályázati feltételeknek való megfelelés vizsgálata, pályázatírási segítség nyújtása, pályázatíró biztosítása, a beruházás megkezdése előtt egyeztetés a megtakarítás későbbi megvásárlásáról, vételi ajánlat adása, megegyezés a későbbi adásvétel lényeges feltételeiben vagy más közvetlen részvétel, illetve közreműködés. Az addicionális hozzájárulási kritériumnak megfelelő hozzájárulások beazonosítása kapcsán a Hivatal felhasználja a bizottsági ajánlás IX. függelékében foglaltakat is. „Az energiaszolgáltató által az energetikai végfelhasználók részére biztosított kiterjedt tanácsadás általában nem tekinthető elégségesnek a lényeges részvétel bizonyítására. Az ilyen intézkedések gyakran mindössze néhány típusú visszajelzésből állnak (például a honlapokon) azzal kapcsolatban, hogyan csökkenthetik a végfelhasználók az energiafogyasztásukat.

Tekintettel az egyes intézkedések által általában megcélozható egyéni fellépések széles körére, a kapcsolódó energiamegtakarításra vonatkozó becslések nagyfokú bizonytalanságára és a megtakarítás korlátozott nagyságára2, általában szükség van helyszíni tevékenységekre vagy a gazdasági ösztönzők néhány típusára, hogy biztosítani lehessen jelentős számú fellépés tényleges végrehajtását és a részt vevő felek, a megbízott felek vagy a végrehajtó állami hatóságok tényleges érdemi bevonását. Hasonló megfontolások vonatkoznak a tájékoztató kampányokra.”

További hozzájárulások például:

  • pénzügyi támogatás,
  • célzott, konkrét energiahatékonysági intézkedés(ek)re vonatkozó energetikai tanácsadás,
  • a fellépés megtervezéséhez vagy végrehajtásához nyújtott technikai támogatás.

Milyen megújuló energiát felhasználó technológiák számolhatók el az EKR keretében?

Az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése során van lehetőség a kisléptékű, fogyasztásközeli megújulóenergia-technológiák épületekbe való beépítésének vagy épületekre való felszerelésének figyelembevételére, feltéve, hogy ellenőrizhető, mérhető vagy becsülhető energiamegtakarítást eredményeznek. Erre a bizottsági ajánlás X. függeléke ad pontos, számítási példákkal alátámasztott útmutatást, továbbá a sztenderd elszámolásra az EKR-katalógus tartalmaz ismertetést. A fotovoltaikus villamosenergia termelés nem számolható el energiamegtakarításként, mivel az energia fogyasztás nem csökken, csak más forrásból származó energiából kerül kielégítésre, ami nem eredményez hatékonyságnövelésből származó végsőenergia-megtakarítást.

Elszámolható-e zöldmezős beruházás hatására keletkező megtakarítás?

Zöldmezős beruházás az EKR keretében nem számolható el.

Kié a létrejövő energiamegtakarítás mint vagyoni értékű jog?

Az első jogosult személye tekintetében elsősorban a beruházásban résztvevő felek megállapodása az irányadó. Megállapodás hiánya esetére 2022. július 1-től áll fenn a törvényi vélelem, amely szerint a megtakarítás első jogosultja az addicionális hozzájárulást kifejtő személy. 2022. július 1-ig azonban a bizonytalan kimenetelű jogviták elkerülése érdekében, minden esetben kifejezetten javasolt a megállapodás az addicionális hozzájárulás nyújtásáról és annak ellentételezéséről. A hitelesítő szervezeteknek kiemelt felelőssége van abban, hogy az EKR-ben elszámolható megtakarításnak, mint vagyoni értékű jognak a valódi jogosultja számára adják ki a hitelesítést.

A nem hitelesített vagy a Hivatal által érvénytelenített energiamegtakarítás átruházása, továbbá az energiamegtakarítás nem kötelezett félnek minősülő vevő részére történő átruházása semmis (Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/B. § (3) bek.).

Mikortól indult beruházásokat lehet az EKR-ben elszámolni? (MEKH GYIK alapján)

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (5) bekezdése értelmében egy elszámolható beruházás kezdő időpontja legkorábban 2020. január 16. lehet azzal, hogy a befejezésére 2021. évben kerül sor. Ennek oka az, hogy ezen a napon jelent meg a Nemzeti Energia- és Klímaterv, amely rögzítette, hogy Magyarország bevezeti az EKR rendszert, innentől kezdve értelmezhető az addicionalitás az elért megtakarítások terén. A beruházás befejezésének vagy abban az évben kell megtörténnie, amelyikre el kívánják számolni, vagy azt megelőző évek valamelyikében, de ebben az esetben a beruházás élettartamának ki kell terjednie arra az évre, amelyikben azt bejelentik. Ezek alapján, egy több évre kiterjedő élettartamú hitelesített energiamegtakarítás, nem csak a beruházás befejezésének évére előírt kötelezettség teljesítésére használható fel, hanem a tárgyévi felhasználás hiányában bármely következő évben is bejelenthető és elszámolható a beruházás élettartamán belül, legfeljebb a 2030. évig. Egyéb kötöttség nincs, de a kötelezettség teljesítésére elszámolni csak megvalósult és készre jelentett beruházásokból eredő, mérhető vagy számítható, hitelesített megtakarításokat lehet. A MEKH GYIK 6/A. ponttal összhangban a megtakarítás az élettartamának lejáratát követően csak az által a kötelezett által számolható el, amely kötelezett a megtakarítást annak élettartamán belül bejelentette és azzal az éves kötelezettségét túlteljesítette.

Hogyan történik a várható élettartam megállapítása? Műszaki, vagy számviteli szempontból kell vizsgálni?

Az EKR keretében a várható élettartamot műszaki szempontból kell figyelembe venni. A várható élettartamokra vonatkozóan az energiahatékonysági irányelv értelmében előírt energiamegtakarítási kötelezettségek átültetéséről szóló (EU) 2019/1658 bizottsági ajánlás VIII. függeléke ad iránymutatást.

Alternatív szakpolitikai intézkedéssel való kombinálás esetén hogyan történik az energiamegtakarítás elszámolása?

Az Ehat. vhr. 8. melléklet III. részében feltüntetett alternatív szakpolitikai intézkedéssel való kombinálás esetén az elért energiamegtakarításból a vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részarányán felüli rész (1-VNT) számolható el az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként. Az Ehat. vhr. 8. melléklet III. részében feltüntetett, lakóépület energiahatékonyságát javító alternatív szakpolitikai intézkedéssel való kombinálás esetén az elért energiamegtakarításból a vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részarányától függetlenül, az energiamegtakarítás 70%-a számolható el az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként. Visszatérítendő állami támogatással, alternatív szakpolitikai intézkedésnek nem minősülő állami támogatással vagy adókedvezménnyel elért energiamegtakarítás 100%-ban elszámolható az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.