Az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (továbbiakban TAO törvény) alapján, minden olyan szervezetnek, amely jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vállalkozási tevékenységet végez, társasági adó fizetési kötelezettsége van. Az adó alapértéke jelenleg az adózás előtti eredmény 9 százaléka. Az oldalon tárgyalt feltételek mellett a befizetendő adó összege csökkenthető.

A TAO törvény és a 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól alapján a cégek társasági adókedvezményt vehetnek igénybe a 2017. január 1-ét követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás megvalósítása esetén. Az adókedvezmény mértéke a beruházásnál a figyelembe vehető költségek 30-65 %-a, de maximum 15 millió Euró. A TAO-kedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben vehető igénybe, adóvisszatartás formájában.

Miért érdemes az energetikai adókedvezményt választani?

A klímaváltozás miatt szigorodó energiahatékonysági elvárások a vállalatok számára egyre több kötelezettséget eredményeznek, a megnövekedett energia árak pedig már a cégek rentabilitását is veszélyeztethetik, így érdemes minél szélesebb körben addig kihasználni a kedvező hazai szabályozási környezetet, amíg az támogató jellegű.

Mit jelent egy beruházásnál konkrétan a kedvezmény?

Az adókedvezmény mértéke nagyvállalatok esetén nem haladhatja meg a beruházás/felújítás elszámolható költségének

  1. Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható településein 30 százalékát,
  2. Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein 35 százalékát,
  3. Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 százalékát

2022 márciusban több törvénymódosításra is sor került, mert január 1-jétől megváltozott a regionális támogatási térkép. Mindez azt jelenti, hogy az energiahatékonysági adókedvezményeknél egy nagyvállalkozásnál a budapesti régióban 30 százalék, az összes többi magyarországi régióban pedig 45 százalék lett a támogatási intenzitás.

Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozások esetén további 20, középvállalkozások esetén 10 százalékponttal növelhető.

Elszámolható költség lehet:

  1. a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág teljes bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás külön beruházásként meghatározható,
  2. az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel.

Mik a nem elszámolható költségek:

  1. a villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból villamosenergia-termelésére alkalmas bármely energiatermelő berendezés beruházási költsége,
  2. az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózótól szerzett be,
  3. annak a beruházásnak a bekerülési értéke, amely beruházás üzembe helyezése esetére az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály minimum energiahatékonysági követelményt ír elő, e követelmény teljesítését biztosító beruházás bekerülési értéke erejéig,
  4. az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amely élettartamára, üzemben tarthatóságára az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó már elfogadott jogi aktusa, vagy már elfogadott jogszabály tiltást vagy korlátozó rendelkezést határoz meg.

Mik az adókedvezmény igénybevételének a feltételei?

Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen a kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állítja ki.

Az energetikai audit két részből áll:

  1. Előaudit: mely a beruházás megkezdésének napját megelőzően tartalmazza a tervezett beruházással érintett műszaki rendszerre vonatkozó energiafogyasztási adatok felmérését és a tervezett beruházással elérhető energiamegtakarítás mértékére vonatkozó becslést.
  2. Utóaudit: mely a beruházás üzembe helyezését követően tartalmazza a kiinduló állapot energetikai felmérését és a beruházás üzembe helyezésével elért energiamegtakarításnak a beruházás üzembe helyezését követően mért, vagy egyedi mérési adatok alapján kiszámított vagy becsült értékeit.

Az energiahatékonysági adókedvezményre vonatkozó Tao tv., Kormányrendelet, egyéb adózási, energiahatékonysági és európai uniós állami támogatási szabályozás kötelező együttes alkalmazása miatt az energetikai kérdéseken, az auditokon és az igazoláson felül, a pénzügy, számviteli és adótechnikai előírások betartásához és a kedvezmények helyes igénybevételéhez, a kedvezmény igénybevétele előtt minden esetben javasoljuk adótanácsadó bevonását is!

Mit tartalmaz az energiahatékonysági igazolás?

A TAO törvény és a 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól alapján az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolása kötelezően tartalmazza:

  1. az adózó nevét, székhelyét, adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, adószám és annak megfelelő azonosító hiányában cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát;
  2. a megállapítást, hogy a beruházás energiamegtakarítást eredményez, és a TAO tv. szerinti energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül, valamint megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek;
  3. a beruházás megvalósításával elért éves végső-energiamegtakarítás mértékét villamos energia (kWh), földgáz (m3) és hőmennyiség (GJ) szerinti bontásban és összesítve GJ mértékegységben kifejezve;
  4. a beruházás üzembe helyezését megelőző alapállapot számítással, méréssel alátámasztott energiafogyasztási adatait villamos energia (kWh), földgáz (m3) és hőmennyiség (GJ) szerinti bontásban;
  5. az energetikai auditáló szervezet nevét vagy cégnevét és névjegyzéki jelölését;
  6. az energetikai auditáló szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az igazoláson feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek, és
  7. az energetikai auditáló szervezet képviseletére jogosult cégszerű aláírását és a keltezést.