Az ESG – az angol Environmental, Social és Governance szavak rövidítése – egy olyan keretrendszert jelöl, amelynek célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a gazdálkodó szervezetek tevékenységét. Az elmúlt időszak változásainak köszönhetően egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetvédelmi és fenntarthatósági (ESG) szempontok is, a vállalatokkal szemben pedig egyre fokozódik az elvárás, hogy működésük során ne csak a jövedelmezőség, a pénzügyi megtérülés követelményeit vegyék figyelembe, hanem a fenntarthatóság, a társadalmi, környezeti hasznosság szempontjait is.
Az ESG szabályozás új lehetőségeket teremt a vállalatok számára, hogy szélesebb körben mutassák be fenntarthatósági törekvéseiket és vállalati felelősségvállalásukat.
Tapasztalatunk szerint még az igazán nagyvállalatok is csak az út elején járnak ebben a stratégiai szintű újratervezésben. Ma még lehetőség és versenyelőny, hamarosan ügyfél elvárás, nemsokára pedig jogszabályi kötelezettség lesz. A jelentések készítésénél viszont az energetikai piac gyakori és egyre szigorúbb előírásainak való megfelelés különleges szakértelmet igényel. Ezért az ESG jelentések holisztikus szemléletű elkészítését, az energetikai kérdésekben teljeskörűen támogatjuk.
Az ESG stratégia kialakításának főbb lépései:
- Alapállapot felmérés: jelenleg is működő ESG-releváns adatgyűjtések és folyamatok, szükséges kiegészítések.
- ESG kockázatelemzés
- A feltárt hiányosságok megszüntetése, kötelezettségvállalások, célok és KPI-ok meghatározása.
A stratégia megvalósításának célja:
- A szervezet ESG teljesítményének növelése
- Az ESG stratégiai szintű megközelítése – szisztematikusság és folytonosság
- Vállalati best prectise-ek bemutatása.
Az ESG szemlélet egyes elemei már most is számos vállalatnál jelen vannak – ilyenek például a gyerekbarát munkahely, a munkakörülmények javítása, vagy a kisebbségvédelem szempontjai. A rendszer adaptálását fontolgató cégeknek első lépésként a fenntarthatósági célkitűzéseiket kell megfogalmazniuk, majd ezután a társaság jelenlegi állapotát mérik fel a meghatározott szempontok szerint, ideális esetben tapasztalt tanácsadók bevonásával. Ezt követi a jelentés készítése és a külső hitelesítés megszerzése. Azért is érdemes megtenni már most az első lépéseket, mert a bankrendszer is egyre inkább figyelembe veszi a hitelezésnél ezeket a szempontokat, így a forrásbeszerzés során is jobb eséllyel indul egy felelősen működő vállalat.
A jövőben a vállalati fenntarthatóságot ellenőrző keretrendszerek és szabályozások összehangolására kell számítani. Ennek megfelelően a hitelesítők és a nem pénzügyi információk szerepének látványos növekedése várható a befektetések során. A „greenwashing” helyett pedig egyre jellemzőbb lesz a környezetvédelmi és társadalmi szempontok tényleges jelenléte a piaci bővülésben, hiszen a környezettudatos működés valódi versenyelőnyt jelent.
Már ma is egyre több tőke áramlik olyan vállalatokba, amelyek a fenntarthatóság szempontjából és az ESG megközelítés alapján jól teljesítenek. A befektetői döntéshozatalban folyamatosan növekszik a nem pénzügyi információk szerepe. A várható szigorítások, a befektetők és a társadalom növekvő érdeklődése új közzétételi kihívások elé állítják a vállalatokat. Hatalmas az igény az átláthatóságra és az összehasonlíthatóságra, ezért is elkerülhetetlen, hogy a fenntarthatósági és zöld célkitűzések a jövőben az átfogó stratégia szerves részeivé váljanak. A kihívás komplexitása miatt már a felkészülés elején érdemes külső szakértőt bevonni a folyamatok kezelésébe.